eur:
389.3
usd:
362.66
bux:
68123.99
2024. május 3. péntek Irma, Tímea
Back view of a female teacher teaching large group of elementary students in the classroom.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Totyik Tamás: idén még két pedagógus-béremelés jöhet

Mostanra minden pedagógus megkapta az első megemelt bérét, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke ugyanakkor kifogásolja, hogy a nevelést-oktatást segítő kollégák teljesen kimaradtak a béremelésből. Az InforRádióban arról is beszélt, hogy a diplomás átlagbér emelkedése miatt az idén további két alkalommal lehet szükség a pedagógusok fizetésének kiigazítására.

Január 30-ig megkapták a pedagógusok az emelt béreket tartalmazó munkaszerződéseket, és február elején mindenki az emelt juttatást kapta kézhez. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az InfoRádióban elmondta: az emelt bér kifizetésével a Klebelsberg Központ által fenntartott állami intézményeknél nem volt gond, viszont az önkormányzati intézményeknél az jelentett problémát, hogy csak a jogszabályi előírást kapták meg az emelt bér folyósítására, de az államkincstártól még nem kapták meg ennek fedezetét.

A szakszervezetnél azt remélik, hogy a kormányzat – Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár ígéretének megfelelően – szigorúan ellenőrzi majd az önkormányzatokat, és "a jogszabály betűi szerint behajtja az utolsó fillérig az önkormányzatokon ezeket a béremeléseket".

Totyik Tamás kiemelte, hogy az oktatást, nevelést segítő munkatársak kimaradtak a bérrendezésből, és hasonlóképpen jártak, mint az ápolók az orvosi béremelés idején: rájuk ugyanúgy szükség lenne a minőségi oktatáshoz, csak sokkal kevesebbet keresnek. A szakszervezet most méri fel körükben, hogy milyen érdekérvényesítési lehetőségük van.

A béremeléseket az állami intézményeknél egységes szempontok szerint határozták meg a tankerületek, így hasonlóan emelkedtek a pedagógusi fizetések, de mivel a jogszabály meghatározta a minimális bért, így a pedagógusbérek összetorlódtak.

"A pályakezdők és a 15-20 éve pályán lévő kollégáink bére rendkívül közel került, sőt, van, hogy azonos mértékű lett a juttatásuk, erre viszont nem nyújtott most megoldást a kormány"

– panaszolta Totyik Tamás.

A pedagógusok jövedelmét majd a jövő évtől érvényes teljesítményértékelés differenciálhatja, a szakszervezet egyelőre a kísérleti értékelések tapasztalataira vár, mert a jelenlegi ismerete szerint "rendkívül szubjektív az értékelési rendszer, és a lojalitás lesz a legfontosabb szempont, és nem a szakmai tudás".

A Pedagógusok Szakszervezete a Forrás Társadalomkutató Intézettel pénteken egy felmérést indított, és azt fogják vizsgálni, hogy mekkorát változtak a pedagógusbérek, és azt akarják ellenőrizni, hogy teljesül-e a kormánynak az a vállalása, hogy a diplomás átlagkeresetek 72 százalékára fogja 2024-ben felzárkóztatni a pedagógusokat.

"A kormány most mozgó célpontra lő, az biztos, hogy legalább két alkalommal április-május környékén és október-november környékén további korrekciókat kell végrehajtani

ahhoz, hogy ezeket az átlagkereseteket elérjük" – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Mikor lesz végeredmény? Hány képviselőt küldhetünk Brüsszelbe? – minden, amit tudni kell az EP-választásról

Olaszországban csak 23 órakor zárnak majd be szavazókörök a június 9-ei európai parlamenti választáson, ezért addig egyetlen országban – így Magyarországon – sem hozzák nyilvánosságra a voksolás hivatalos eredményét. Június 6. és 9. között összesen 370 millió európai választópolgár döntheti el, hogy kik legyenek az Európai Parlament tagjai a következő öt évben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.03. péntek, 18:00
Bakondi György
a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, a Stratégiai Tanácsadó Testület tagja
A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A kormánydöntések nehéz öröksége feszíti a magyar gazdaságot

A külkereskedelmi egyenleg tavalyi javulását nagyjából azonos mértékben határozta meg két tényező: egyszerre estek be a 2022-es rekordszintekről az energiahordozók árai, valamint a magas infláció miatt beszakadó lakossági fogyasztás miatt csökkent az import. A kormányzat egyes intézkedései – például az ársapkák – ráadásul fenntartották a cserearány-romlás egyensúlyromboló hatását, a gazdaság középtávon meg is fizeti ennek árát magasabb államadósság és finanszírozási költségek formájában, ami végül alacsonyabb növekedési potenciállal jár együtt – derül ki az Európai Bizottság egyensúlytalansági jelentésének egyik elemzéséből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×