Infostart.hu
eur:
354.1
usd:
303.94
bux:
131452.7
2026. május 28. csütörtök Csanád, Emil
Hungarian money - forint in the black wallet
Nyitókép: johan10/Getty Images

Nehéz döntés vár a nyugdíj előtt állókra

Az önfenntartás és megélhetés biztosítása miatt továbbra is magas az idősek aktív munkaerőpiaci jelenléte.

Az elmúlt tíz évben tapasztalható népességcsökkenés ellenére a KSH legutóbbi népszámlálási adatai azt mutatják, hogy a munkaerőpiaci aktivitás magasabb a generációk között, különösen 65 év felett. Mégis, aggodalomra ad okot, hogy Magyarországon a nyugdíj előtt állók körében a legmagasabb az elszegényedés és a társadalmi kirekesztődés kockázata az Eurostat adatai alapján. Az OTP Nyugdíjpénztár szerint mindebben szerepet játszhat a gazdasági környezet megváltozása, a jövedelmi bizonytalanság, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár kitolódása is, mely a korábbi, 2011. évi népszámlálás óta 62-ről 65 évre emelkedett.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magyar foglalkoztatottak száma közel 776 ezer fővel emelkedett, miközben a népesség több mint 330 ezer fővel csökkent a korábbi cenzus adataihoz képest. Az eltelt évtizedben nem csak demográfiai változások történtek, a munkavállalóknak hosszabb ideig kell dolgozniuk, mielőtt jogosultak lesznek az öregségi nyugdíjra.

Az infláció, az alacsony reálbérek és az elszegényedéstől való félelem pedig a 65 év felettieket mind-mind arra sarkallhatja, hogy maradjanak még a munkaerőpiacon.

A nyugdíjkorhatár-emelés hatása a KSH 2022-es adatsorában szembetűnő,

  • a 60-69 éves korosztály 34,3 százaléka dolgozott, míg
  • ez az arány 2011-ben – figyelembevéve, hogy a korcsoport tagjainak száma alacsonyabb – 12,6 százalék volt.

A 70 éves és idősebb munkavállalóknál is hasonló tendencia mutatkozott – emelkedett a foglalkoztatottak aránya az előző cenzus időszakához képest.

A KSH adatai szerint a 30 és 59 évesek között sokkal egyenlőbb és magasabb a foglalkoztatottak száma, átlagosan 83,2 százalék, a 2011. évi népszámlálás adataival összevetve. Az elszegényedés kockázata és a kirekesztés azonban a foglalkoztatottakat is érintheti az Eurostat statisztikái alapján – tavaly Magyarországon kifejezetten magas (13,3 százalék) volt a fenyegetettség aránya az 50-64 évesek között az azt megelőző évhez képest (11,7 százalék). Míg ezen értékek a 18-24 éves és 25-49 éves aktív munkavállalók körében 7 és 9,6 százalék volt. A teljes lakossághoz viszonyítva a felsorolt korcsoportoknál nagyobb az eltérés, a fiatalabbak körében alacsonyabb, míg 50-64 év között és afelett már 18-22,5 százalék volt a kitettség.

Címlapról ajánljuk
Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

Csicsmann László: borítékolható, hogy folyton kiújul majd a konfliktus Iránban

A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint mivel Izrael nem érte el a rezsimváltást Iránban, a térségben várhatóan időről időre újra kiéleződik a konfliktus. Csicsmann László az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Irán között tervezett megállapodás vélhetően nem rendezi az iráni nukleáris kérdést.

BL-döntő: elárasztják a rendőrök Budapestet a hétvégén

Az UEFA Bajnokok Ligája-döntő és a kapcsolódó rendezvények rendőri biztosítása érdekében május 29. és 31. között. fokozott ellenőrzés lesz Budapesten és több autópályán, valamint a repülőtér környékén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.29. péntek, 18:00
Gacsályi József
az Országos Vízügyi Főigazgatós főigazgató-helyettese
Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Tisza-kormány: megjött Magyar Péter első bejelentése Brüsszelből

Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelbe utazott, ahol a NATO-főtitkárral, a belga kormányfővel és az Európai Bizottság elnökével, utóbbival az uniós források lehívásáról is tárgyal. A miniszterelnök első kint töltött órái után eldőlt: Magyarország csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A kormány eközben számos gyors intézkedést jelentett be: moratóriumot a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására, a kórházi fertőzési adatok nyilvánosságra hozatalát és a Klebelsberg Központ átalakítását. Az egészségügyi miniszter strukturális összeomlásról beszélt, 500 milliárd forint pluszforrást ígért az ágazatnak, az oktatási tárca pedig a pedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentésébe kezd. A parlament visszavonta a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépést, parlamenti vizsgálóbizottságok alakultak, az adóhatóság pedig házkutatást tartott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél, ahol nagy mennyiségű ledarált iratot találtak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×