Infostart.hu
eur:
360.91
usd:
316.67
bux:
141500.74
2026. július 14. kedd Örs, Stella
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Kína teljesen máshogy épít vasutat, mint Európa - a Budapest–Belgrád vonal problémái szakértői szemmel

A beruházás felénél tartva az eltérő kínai és európai műszaki megoldások miatt komoly szakmai problémák nehezítik a Budapest–Belgrád vasútvonal építését – mondta az InfoRádiónak Andó Gergely, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője.

Erős volt a szándék arra, hogy a Budapest–Belgrád vasúti projektre Kína szállítsa a biztosítóberendezéseket, a távközlési eszközöket és a vonatbefolyásolási rendszert, ami Kína számára lehetővé tette volna, hogy az EU területén szinte bárhol el tudjanak indulni beruházásokon, hiszen ezen berendezések tanúsítása egyszeri hatalmas feladat, onnantól viszont már sokkal kisebb – mondta az InfoRádióban Andó Gergely, a Navigátorvilág közlekedési szaklap főszerkesztője.

Ennek az eljárásnak a költségét és valamennyi feladatát is vállalta volna Kína, megvolt az ambíció, viszont a szakíró szerint mintha nem mérték volna fel megfelelően, hogy hol tartanak a berendezéseikkel a kínaiak, de azt sem, hogy a módosításokat végrehajtani, dokumentálni, angolra és magyarra fordítani mennyi idő.

Sajtóhírek szerint a biztosítóberendezések nagyon más elgondolás alapján működnek Kínában, mint Európában. Ezzel kapcsolatban tisztázta, európai szemmel nézve a kínai vasúthálózat rendkívül modern, homogén rendszer, ahol nincs az a nehézség, mint nálunk, hogy 150 éves infrastruktúrákat kell egy rendszerben üzemeltetni.

"Kína a törzsfejlődést kihagyta, újonnan épített vadonatúj hálózatot, nem kellett az illesztési kultúrával foglalkozni. Ennek része volt az, hogy minden vonatot felszereltek a megfelelő kommunikációs eszközökkel, minden szerelvény kommunikál a vasúti biztosítóberendezéssel, ami Európában nincs így" – ecsetelte.

Az ilyen megfeleltetési problémáknak márpedig "se szeri, se száma", Andó Gergely meglátása szerint például csak Budapest és Belgrád között 90 új fénysorompót kéne szerelni a vonal állomásain és vonalán, ami rengeteg, pedig a biztonságot az jelentené, ha sikerülne csökkenteni a vasúti–közúti keresztezések számát. A beruházás mentén a szintes keresztezések mellett döntöttek.

Márpedig a hátralévő másfél-két évben az ilyen eszközparkot gyártó cégek "informálisan mindenütt azt hangsúlyozzák, hogy nem képesek ekkora volumenben" szállítani, "ezek nem olyan sorozatgyártott elemek, mint a vasúti betonaljak vagy a sínek; mindenki számára egyértelművé vált, hogy lekésték az összes olyan határidőt, amivel itt normális ügymenetben ezt a problémát be tudták volna foltozni valamilyen módon".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.14. kedd, 18:00
Gyulay Zsolt
a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke
A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

A különutas magyar adópolitika egyre nagyobb árat követel, uniós összehasonlításban látszik igazán a baj

Az Európai Bizottság 2026-os adózási jelentése szerint az uniós adóbevételek 2024-ben 7100 milliárd euróra nőttek, a növekedést pedig szinte teljes egészében a munkajövedelmek adóztatása hajtotta – a dolgozókkal fizettetik meg a költségvetések túlfeszítésének árát. Miközben a politikai retorika zöldebb és egyszerűbb adórendszert ígér, a környezetvédelmi adók bevétele csökken, a tőkeadók sérülékenyek, a munkaterhek pedig több tagállamban is emelkednek. Magyarország az uniós átlagnál jóval kisebb adóterhelést mutat, és az elmúlt évtizedben a legnagyobb mértékben faragta le a béreket terhelő adókat az EU-ban, ám a kiesést egyre inkább a fogyasztási adókra – különösen az áfára – hárítja, ami az alacsony jövedelműeket aránytalanul sújtja. A kedvező foglalkoztatási ösztönzők mögött sérülékeny költségvetési szerkezet húzódik, ez pedig egyre fájdalmasabb helyzetet teremthet a kormánynak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×