eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
A ponthatárokat nézi okostelefonján a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM), az Oktatási Hivatal (OH) és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvény egyik résztvevője a Városligetben 2022. július 21-én. Ezen a napon este nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. Ezzel eldőlt, hogy a több mint 99 ezer jelentkező közül az általános eljárásban hányan kerülnek be egyetemre, főiskolára.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó

Hankó Balázs: harmadával többen jutottak be egyetemekre, mint tavaly

Mintegy 33 százalékkal több fiatal jutott be idén egyetemekre, mint a legutóbbi felvételin - mondta Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) felsőoktatásért és innovációért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán szerdán.

A politikus kiemelte: az elmúlt tíz év legsikeresebb felsőoktatási felvételi időszaka volt az idei, amely során több mint 106 ezren jelentkeztek az intézményekbe.

Vonzó a magyar felsőoktatás, amit az is bizonyít, hogy 11 magyar egyetem a világ élvonalában van, a legjobb öt százalékhoz tartozik - hangsúlyozta Hankó Balázs, hozzátéve: a képzéseket a munkaerőpiac igényeire szabták.

Az államtitkár úgy folytatta, büszkék arra, hogy a korábbinál sokkal többen jelentkeztek a magyar munkaerőpiac szempontjából fontos képzésekre. Minden negyedik felvett fiatal a műszaki-természettudományi-mérnöki-informatikai képzéseket választotta. Az orvosi, egészségtudományi és az agrárképzést is hozzávéve pedig megállapítható, hogy minden második felvett a nemzetgazdaság és a társadalom szempontjából kiemelten fontos területre jelentkezett - részletezte.

Hankó Balázs lényeges trendfordulónak nevezte, hogy idén több fiatalt vettek fel vidéki egyetemekre, mint a budapestiekre.

Egyre többen vannak azok is, akik munka mellett szereznek diplomát - mondta az államtitkár, megjegyezve: a diploma másfélszeres bérelőnyt jelent, és a végzettek átlagosan 36 nap alatt tudnak elhelyezkedni.

A sikerek között említette, hogy az elmúlt évben 21 százalékról 18 százalékra csökkent a lemorzsolódás és 72 százalékkal emelkedett a pedagógusképzésre felvettek száma. Több mint négyezer leendő tanár kezdi meg tanulmányait, tehát "van utánpótlás" - jegyezte meg.

Hangsúlyozta azt is: a kormány igyekszik arra ösztönözni az intézményeket, hogy végzés után az adott térségben tartsák a diákokat.

Hankó Balázs a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorának is vendége volt, ahol arról beszélt, hogy a legnépszerűbb képzési terület idén a gazdaságtudomány lett, második helyen a műszaki képzések végeztek, a harmadik legkedveltebb terület pedig a pedagógusképzés lett.

Közölte: a medián pontszám 300-ról 306-ra változott, azaz a hallgatók jobb eredményekkel kerültek be a felsőoktatásba, mint az elmúlt felvételi időszakban,

és külön örvendetes, hogy a hátrányos helyzetű térségekből is többen jelentkeztek egyetemre, mint korábban.

Az államtitkár beszámolt arról is, hogy rugalmasabbá tették a tanárképzést, mert az osztatlan, ötéves tanárképzés mellett "kinyitották a lehetőséget" arra, hogy ha valakinek már van valamilyen alapképzése, akkor 2-3 féléves mestertanári képzéssel tanári diplomát is szerezhessen az adott területen. Ennek köszönhetően a kémia, földrajz, matematika, fizika szakok esetében is jelentős előrelépés történt - mondta. Hankó Balázs rögzítette: Európában egyedülálló módon, Magyarországon tízből csaknem nyolc diák állami ösztöndíjjal tanulhat. Egy hallgató tanulmányaihoz átlagosan hatmillió forinttal járul hozzá az állam.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×