Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Woman sitting on a desk using a laptop computer while working from home. Business, freelance and home office concept.
Nyitókép: Getty Imgaes/ COROIMAGE

Súlyos gazdasági hatása lehet a hibrid munkavégzésnek

A home office gyakorlata a Covid-19 alatt terjedt el, és azóta is tovább él.

A távmunka 2030-ra 800 milliárd dollárral csökkentheti a világ nagyvárosaiban található irodaházak értékét, mivel a pandémia utáni trend növeli az irodák üresedési rátáját, és lefelé nyomja a bérleti díjakat – írja a magyarnemzet.hu egy irodapiac kilátásaival foglalkozó friss felmérés alapján.

A CNN Business a McKinsey Global Institute üzleti tanácsadó jelentése szerint az irodák kihasználtsága harminc százalékkal a Covid-19 előtti szint alatt stabilizálódott, miközben a munkavállalóknak csak 37 százaléka megy be minden nap az irodába. Ezek a tartós változások a munkarendben tovább csökkentik a kereskedelmi ingatlanok értékét egy olyan piacon, amit ráadásul az emelkedő kamatlábak is feszítenek. A múlt hónapban például az HSBC bankóriás bejelentette, a londoni központját, egy tornyot a városközponthoz közeli épületre cseréli le.

A tanulmány szerint a hibrid munka itt van és itt marad. A városi ingatlanok a világ szuper-városaiban jelentős kihívásokkal néznek szembe, ami veszélyezteti a városok költségvetési egyensúlyát, "amelyek közül sok helyen már most is a hajléktalanság, a változó közlekedés állapotával és más sürgető problémák kezelésével küzdenek.

A tanulmányban azt is kiszámolták, hogy Peking, Houston, London, New York, Párizs, München, San Francisco, Sanghaj és Tokió városaiban a becsült 800 milliárd dolláros értékvesztés 26 százalékos csökkenést jelent a 2019-es szinthez képest.

Egy súlyosabb forgatókönyv esetén pedig az irodaterületek értéke akár 42 százalékkal is csökkenhet a tanácsadó cég szerint.

Az elemzés szerint az irodapiac értékére gyakorolt negatív hatás még komolyabb is lehet, ha az emelkedő kamatlábak is súlyosbítják azt. Hasonlóképpen erősebb lehet ez a hatás, ha a bajba jutott pénzintézetek úgy döntenek, gyorsabban csökkentik az általuk finanszírozott vagy birtokolt ingatlanok árát. Már csak ezért is félő, hogy a kereskedelmi ingatlanok értékének visszaesése komoly veszteségeket okozhat a bankoknál, amelyek az iparág számos üzletét finanszírozzák. Ezt mutatja, hogy az Egyesült Államokban, ahol a hiteleket főként a kis- és közepes méretű bankok nyújtják, a hitelfeltételek máris szigorodtak.

Az irodaterületek iránti csökkenő kereslet miatt San Franciscóban és New Yorkban tavaly 28, illetve 22 százalékkal csökkentek az elkért bérleti díjak 2019-hez képest, ha az inflációt is figyelembe vesszük. Ráadásul még egy mérsékeltebb forgatókönyv is azt mutatja, hogy

az irodaterületek iránti kereslet az évtized végére 13 százalékkal alacsonyabb lehet, mint 2019-ben.

A cég szerint a városokból való kiköltözés miatt a városi vásárlás sem lesz a régi, és az üzletek közelében – részben az online vásárlás növekedése miatt is – a gyalogosforgalom 10-20 százalékkal alacsonyabb marad, mint a járvány előtt volt. A városok maguk is hibrid megközelítést alkalmazhatnak később, és többcélú irodai és kiskereskedelmi területeket alakítanak ki, és olyan épületeket építenek, amelyek könnyen átalakíthatók különböző célokra.

A jelenséget mutatja, hogy például San Francisco belvárosa a koronavírus-járványt követően továbbra is küzd a kiskereskedelmi és kereskedelmi ingatlanok bérletben tartásával, amiben az Egyesült Államok és Kanada összes nagyvárosától elmarad.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×