Az Országgyűlés honlapján csütörtökön közzétett törvényjavaslat szerint a módosítás egyértelművé teszi azt, ami "a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján" eddig sem volt kétséges, hogy a "nők 40" kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak, illetve vették igénybe azokat a társadalombiztosítási jogosultságokat, amelyeket a magyar állam gyermekvállalás esetén a nőknek biztosít.
A javaslat indoklásában kiemelték: az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy Magyarország a születési nemet tartja számon. Ezért eleve nem lehetséges semmilyen a biológiai determinációval ellentétes változás figyelembevétele, de még a magyar szabályozástól idegen, a nemváltást szinte már tetszés szerint lehetővé tévő országokban is elképzelhetetlen, hogy egy, a nők társadalomban játszott kiemelkedő szerepét elismerő jogosultság visszaélésszerűen járhasson azoknak is, akik adott esetben férfiként 39 év munkaviszony után hirtelen nőnek érzik magukat.
Kitértek arra is, hogy a módosítást a folyamatban lévő és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
Az ügy előzménye, hogy egy transznemű személy, aki 2013 óta hivatalos iratai szerint is nő (női nem és női név szerepel születési anyakönyvi kivonatában, személyi igazolványában, TAJ-kártyáján is), szeretett volna a nők 40 szabályai szerint korábban nyugdíjba vonulni. Ám kiderült, hogy a nyugdíjfolyósító még férfiként tartja nyilván, így nem vonatkoznak rá a nők 40 év munkaviszony utáni kedvezményes nyugdíjazására vonatkozó szabályok. A bíróság döntése szerint alkalmazni kell esetében is a nők 40-es szabályokat.