Azoknak, akik az elkövetkező egy-két évben felújítást terveznek, 80 százaléka 3 millió forintnál kevesebbet szán korszerűsítésre, elsődlegesen állagmegóvás és energetikai fejlesztés céljából. A válaszadók alig harmada gondolkodik hitelfelvételben, a felújítást nagyrészt megtakarításból és az adott havi jövedelmükből finanszíroznák.

A reprezentatív kutatásban megkérdezettek 85 százaléka 15 évnél idősebb ingatlanban lakik, 58 százalékuk családi házban.

A felmérésben résztvevők egynegyede tervez másik ingatlanba költözni, 30 százalékuk újépítésű, 70 százalékuk használt ingatlan vásárlásán gondolkodik. Azok közül, akik újépítésű ingatlanba költöznének, 34 százalék azt nyilatkozta, hogy a család bővülése a legfőbb indoka a költözésre, 24 százalék munkalehetőség miatt költözne új településre.

A válaszadók 34 százaléka csupán 100-500 ezer forint közötti összeget szánna felújításra, 3 millió forint feletti költséggel egynegyedük tervez.

A tervezett korszerűsítést legnagyobb arányban a megtakarított pénzükből (73 százalék), illetve az adott havi fizetésükből (33 százalék) finanszíroznák a megkérdezettek. Kölcsönt a válaszadók 29 százaléka venne igénybe, de csak 16 százalékuk döntene piaci alapú hitel mellett. A kutatásból az is kiderült, hogy Budapesten és Pest vármegyében, valamint a 18-26 éves korosztály venne igénybe legszívesebben kamatkedvezményes hitelt.

A megkérdezettek 62 százaléka fontosnak tartja, hogy környezettudatos legyen az otthona, mert ezáltal csökkennek a rezsiköltségek is. A 18-26 éves, megyeszékhelyen élők között magasabb azok aránya, akiknek alapvetően fontos a környezetvédelem. A válaszadók 44 százaléka ugyanakkor nem tudja, milyen energetikai besorolásba tartozik otthona, és 60 százalékuk az energetikai tanúsítvány előnyeit sem ismeri - derül ki az MBH kutatásából.