eur:
411.2
usd:
392.83
bux:
0
2024. november 22. péntek Cecília
MBDA Mistral, rövid hatótávolságú légvédelmi rakéta rendszer. Forrás: Twitter/Koba
Nyitókép: Forrás: Twitter/Koba

Új szuperfegyvert kap a Magyar Honvédség – itt vannak a részletek

Emmanuel Macron francia elnök jelentette be, hogy öt európai állam közösen vásárol a légvédelmi rakétákból. Az Infostart annak járt utána, mire kellenek a Magyar Honvédségnek az újabb fegyverek.

1997-ben választotta ki a Magyar Honvédség a közös nyugat-európai vállalkozás, az MBDA által fejlesztett és gyártott Mistral Atlas rövid hatótávolságú légvédelmi rendszert. A kétrakétás indítóállványokat Mercedes Unimog teherautókra szerelték, és a felderítő radarokkal együtt, három tüzérüteget fegyvereztek fel velük.

2016-ban aztán a honvédség megvásárolta a legújabb fejlesztésű Mistral-3 rakétákat is, amelyek megbízhatóbbak és nagyobb hatótávolságúak, mint az első szériában beszerzettek. Ezzel párhuzamosan megkezdődött az MCP-SHORAR vezetési pont és lokátor modernizációja is. Könczöl Ferenc ezredes, a Mistral rakétarendszert jelenleg egyedüliként üzemeltető győri légvédelmi rakétaezred egykori parancsnoka a honvedelem.hu-nak úgy nyilatkozott: "Már az M2-es is eléggé impresszív volt, az új azonban jóval 90 százalék feletti találati pontossággal rendelkezik, rendkívül gyors, kiváló a zavarvédettsége és a manőverezőképessége. Így ha a Mistral ráfog a célra, akkor nagyon kevés esélye van a légijárműnek. Nyilván ezért gondolja a Magyar Honvédség vezetése, hogy

ezt a képességet meg kell tartani és a vezetési eszközöket fel kell fejleszteni a 21. századi színvonalra."

A mostani beszerzésnek azonban lehet egy egészen más célja is. Sajtóértesülések szerint a Magyar Honvédség egy teljesen új, elsősorban drónok elleni harcra alkalmas légvédelmi fegyvert akar beszerezni. A német Rheinmetall által tervezett Skyranger 30 rendszert egy gépágyúval és két Mistral-3 rakétával szerelik fel, a fegyvertornyot pedig ráépítik a Lynx lövészpáncélosra. Az új légvédelmi eszköz fejlesztése a végéhez közeledik, állítólag már Ukrajnába is küldtek belőlük, hogy éles harchelyzetben kipróbálhassák. A teszteket követően a német vállalat azt közölte, hogy akár már jövőre meg is indulhat a sorozatgyártás. A tervek szerint a Rheinmetall Air Defence AG fejlesztési központja Magyarországra települ, méghozzá a Lynx harcjárműveket gyártó zalaegerszegi üzem mellé.

Rheinmetall Skyranger 30 légvédelmi fegyvertorony. Forrás:Twitter/Der Gepardkommandant
Rheinmetall Skyranger 30 légvédelmi fegyvertorony. Forrás:Twitter/Der Gepardkommandant

A Skyranger 30 egy olyan gépágyúval rendelkezik, amely programozható gránátokat tüzel. A nagyhírű svájci Oerlikon Contraves (ezt vásárolta fel a német hadiipari óriás és lett belőle Rheinmetall Air Defence AG) által alkotott fegyver lőszere előre megadott helyen és időben robban. A cső végén három gyűrű található, amelyekből az első kettő között áthaladó lövedék sebességét megméri a számítógép. Ebből, a cél távolságából, valamint még néhány más paraméterből pedig kiszámítja, mikor kell robbannia a gránátnak és ezt a harmadik gyűrű segítségével be is állítja. A gránát a cél közelében felrobban, és egy táguló spirál formájában, 162 darab wolframtüskét szór szét. Ezek akár egy 8 milliméteres acéllemezt is átszakítanak.

A kísérleti lövészeteken átlagosan három gránát elég volt egy kisebb drón megsemmisítéséhez.

A Skyranger 30 programozható lövedéke teljesen megegyezik a Magyar Honvédség Lynx gyalogsági harcjárműveinek 30x173 mm-es ABM lőszerével, így az új fegyver rendszeresítése nem okozna logisztikai gondot. Bár a harci és felderítő drónok elleni küzdelem a Skyranger 30 rendszer elsődleges célja, hagyományos repülőgépek és helikopterek ellen is ugyanúgy hatásos. Sőt a rendszer képes tüzérségi rakéták és aknagránátok valamint "öngyilkos drónok" megsemmisítésére is.

A lőszer-programozó műszer a cső végén, ami lényegében egy elektromágneses tekercs. Forrás:Wikipédia
A lőszer-programozó műszer a cső végén, ami lényegében egy elektromágneses tekercs. Forrás:Wikipédia

A gépágyú három kilométeres hatásos lőtávolságán kívüli vagy nagyobb méretű célok ellen kellenek a Mistral-3 rakéták. A célpont által kisugárzott hő vezérli ezeket fegyvereket és komoly zavarvédelemmel is rendelkeznek. Az infravörös irányítású rakéták kivédésre általában nagy hőt kibocsátó csalikat szoktak kilőni a repülőgépek vagy helikopterek. A rakéták keresőfeje ezért nem csak a vörösön inneni, hanem az ibolyán túli tartományban is készít képet, amiket összevet egymással, és ha eltérést tapasztal, azonnal másik célt keres. A vezérlő számítógép ugyancsak méri az ellenséges tárgy sebességét, és ha azt tapasztalja, hogy az folyamatosan lassul – úgy, mint egy fokozatosa aláhulló infracsapda –, ugyancsak új célpontot keres.

A Rheinmetall tavaly februárban jelentette be, hogy előrehaladott kísérletek folynak a Skyranger 30-hoz illeszthető lézerfegyverrel is. A jelenleg 20 kW-os energianyaláb teljesítményét 100 kW-ra akarják növelni, hogy akár kisebb repülőgépek vagy helikopterek ellen is hatásos legyen.

Azonban az új eszköz legnagyobb erőssége a felderítő rendszere. Az Oerlikon AESA Multi-Mission Radar (AMMR) öt darab síkantennáját a fegyvertorony oldalaira rögzítik, így teljes félgömb alakban figyeli a környezetet. Egy vadászgép méretű tárgyat nagyjából húsz kilométer távolságból tud felderíteni, míg egy függésben lévő helikoptert 12 kilométerről. Rakétákat, bombákat tíz, közeledő tüzérségi gránátokat öt kilométerről vesz észre.

Rheinmetall Skyranger 30 légvédelmi rendszer. Forrás: Wikipédia
Rheinmetall Skyranger 30 légvédelmi rendszer. Forrás: Wikipédia

Ha a Skyranger parancsnoka úgy dönt, hogy nem árulja el a saját helyzetét a radar kisugárzásával, akkor a TREO elnevezésű elektrooptikai célzórendszer segítségével tudja tűz alá venni az ellenséget. A rendszer része egy Full HD nappali és éjszakai működést is lehetővé tevő infravörös kamera, további egy lézer távolságmérő. A kétfős személyzetnek elegendő csak kijelölni a célpontot, a többi már szinte teljesen automatikusan történik.

A rendszer képes a drón és annak irányítója közti rádiókapcsolat észlelésére és zavarására is.

Az irányítását vesztő drón pedig előbb-utóbb lezuhan.

Mint említettük, a Magyar Honvédség két évvel ezelőtt jelentette be, hogy vásárolna a Lynx harcjárművekre épített Skyranger 30 légvédelmi rendszerből. A Rheinmetall szerint az első járművek akár már jövőre meg is jelenhetnek a Honvédség arzenáljában.

Rheinmetall Skyranger 30 toronnyal felszerelt Boxer harcjármű. Forrás: Wikipédia
Rheinmetall Skyranger 30 toronnyal felszerelt Boxer harcjármű. Forrás: Wikipédia

De már a brit haderő is érdeklődik a Skyranger 30 iránt. Nagy-Britanniában a szintén német eredetű Boxer 8X8-as kerekes harcjárművek lennének a fegyvertorony hordozói.

Hasonló megoldást akar a német hadsereg is. A Bundeswehr NNbS (Nah- und Nächstbereichsschutz) programja kimondotta a drónok ellen hadviselést célozza, és az egyik lehetséges megoldás a Skyranger 30 lehet. Mivel a rendszert várhatóan a Rheinmetall zalaegerszegi üzemében gyártanák, úgy tudni, hogy a magyar kormányzat lobbizik is Berlinben rendszeresítésért.

Ám az sem kizárt, hogy a Mistral-rakétákat a honvédség új, H145M könnyű helikopterein is rendszeresítik. A francia rakéták ugyanis minden átalakítás nélkül alkalmasak helikopterek önvédelmére, vagy akár arra, hogy más forgószárnyasokat, illetve lassabb repülőgépeket támadjanak velük.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×