Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond Fonyódon a felújított Szaplonczay sétány átadásán 2023. március 23-án. Novák Katalin kétnapos látogatást tesz Somogy vármegyében.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

A pápalátogatás alkalmából széleskörben ad kegyelmet az államfő

A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet

A Sándor-palota honlapján olvasható közlemény szerint a köztársasági elnök mások mellett kegyelmet adott a Hunnia-perként ismertté vált ügyben jogerősen elítélteknek is, akik esetében a szabadságvesztés felfüggesztéséről döntött.

A Hunnia-ügy Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye, amelyben a hatóságok a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolják.

A vád szerint a csoport 2007 és 2009 között hajtott végre molotov-koktélos és robbantásos támadásokat az akkori szocialista-liberális kormánytöbbség tagjainak ingatlanjai ellen, „meleg” szórakozóhelyek és egy jegyiroda ellen, valamint bántalmazták a magyar Hír Televízió egyik műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori szocialista politikust. A műsorvezető bántalmazását leszámítva

a támadások nyomán más személyi sérülés nem történt,

egyes esetekben a kárérték is jelentéktelen, a vádhatóság szerint azonban mindez nem az állítólagos terrorszervezet szándékain múlott. (Wikipédia)

2022. március 16-án elsőfokú ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék az úgynevezett Hunnia-perben. Budaházy Györgyöt tizenhét év fegyházra ítélte, feltételesen sem bocsátható szabadlábra. Az eddig előzetesben, házi őrizetben töltött időt beszámítják. Több más vádlottat is tíz évnél hosszabb szabadságvesztésre ítéltek: a másodrendű például 14, a harmadrendű 15 év fegyházat kapott, de volt olyan vádlott is, aki megúszta másfél év felfüggesztett börtönnel. Az ítélethirdetés után az érintetteket letartóztatták. (Wikipédia)

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×