eur:
388.98
usd:
361.9
bux:
68559.7
2024. május 8. szerda Mihály
A képviselők megemlékeznek Kordás László (DK) elhunyt országgyűlési képviselőről, valamint Polyák Sándor (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) és Mécs Imre (SZDSZ, MSZP) elhunyt volt parlamenti képviselőkről az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. február 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Ellenzék: akkumulátorgyarmattá tenné Magyarországot a kormány

A napirend előtti felszólalásokkal vette kezdetét az Országgyűlés tavaszi ülésszaka; a képviselők az akkumulátorgyárakról, a kormány teljesítményéről és a demográfiai helyzetről beszéltek.

Az ülés elején megemlékeztek Kordás László (DK) elhunyt országgyűlési képviselőről, valamint Polyák Sándor (SZDSZ), Tamás Gáspár Miklós (SZDSZ) és Mécs Imre (SZDSZ, MSZP) elhunyt volt országgyűlési képviselőkről.

LMP: a kormány akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot

Kanász-Nagy Máté (LMP) arról beszélt, hogy a kormány akkumulátorgyarmattá akarja tenni Magyarországot, ezt mutatja, hogy sokmilliárdos támogatást biztosít az akkumulátorgyáraknak, minden beruházás, adóforint ezt a célt szolgálja. Emiatt nem jut pénz olyan fontos ágazatokra, mint az egészségügy vagy az oktatás - vélekedett. Hozzátette: a kormány mindent feláldoz, hogy ide jöjjenek ezek a gyárak, holott ez nem szolgálja az ország érdekeit.

Kifogásolta, hogy a kormány képviselői nem vettek részt múlt héten az Országgyűlés rendkívüli ülésén, pedig - mondta - fontos vitát folytathattak volna az akkumulátorgyárakról, szerették volna feltenni a kérdéseiket a kormánynak.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy az elmúlt években több fordulat volt látható az LMP részéről az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban, hiszen korábban éppen az elektromos autózás mellett szólaltak fel, most mégis ellenzik az ehhez szükséges akkumulátorokat előállító gyárakat.

Párbeszéd: nincs mozgástere a kormánynak

Tordai Bence (Párbeszéd) kifejtette: a parlament honlapja szerint a miniszterelnök az ülés elején beszámolt volna a kormány döntéseiről, még sincs jelen, ami érthető, hiszen nincs mire büszkének lennie.

Közölte: ha a kormányfő eljött volna, a szemére vetette volna, hogy nincs mozgástere a kormánynak, nem szuverén a kormány, mert nem tud mit kezdeni a megélhetési válsággal, gyenge a mezőgazdaság, a forint. Az energiaválságot sem képes enyhíteni, elmaradt a zöld fordulat - sorolta. Hozzáfűzte: az akkumulátorgyárak "eszement terjeszkedése" azt eredményezi majd, hogy nő az energiahiány, amelyet nem fognak tudni teljesíteni.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az ország mindent megtesz azért, hogy még egy ilyen rendkívüli helyzetben is helytálljon. A gazdasági növekedés jóval nagyobb, mint az uniós átlag, a foglalkoztatottság rekordon áll, a 13. havi nyugdíjat visszaadták, a rendkívüli helyzetben árstopokat vezettek be, fenntartják a rezsitámogatást - sorolta.

Úgy vélte, az elmúlt hónapokban sokféle nehézséggel kellett megküzdeniük, de az ellenzéktől semmilyen segítséget nem kaptak, sőt az ellenzék sok olyan javaslatot tett, amelyek nem álltak Magyarország érdekében. "Ez egyenes következménye annak, hogy a baloldal dolláralapra helyezte a politikáját" - fogalmazott.

Mi Hazánk: a kormánynak foglalkoznia kellene a rossz demográfiai helyzettel

Dúró Dóra (Mi Hazánk) kifejtette: nagyon rossz a demográfiai helyzet, katasztrófa, ami a halálozásokat illetően történt, az ország nagyon rosszul áll az elkerülhető halálokok tekintetében, a kormánynak azonban nincs stratégiája arra, hogy ezen változtasson.

Kitért rá: a születések száma is nagyon alacsony és a helyzetet látva a kormánynak rengeteg intézkedést kellene bevezetnie a családok támogatására.

Kiemelte: ront a helyzeten, hogy az összes családtámogatás veszített a reálértékéből, a kormány mégsem tesz semmit.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kijelentette: ha a kormánynak van fontos ügye, az a családpolitika, rengeteget fordít erre a kormány, jelentősen növelte az erre a célra fordítandó támogatásokat az elmúlt években. Az élet minden területén igyekeznek segíteni a családoknak, minden élethelyzetre próbálnak intézkedést bevezetni, és nem volt olyan év, amikor ne bővítették volna ezeket a támogatásokat - mondta.

Közölte: lehet bármilyen válságos időszak, nehéz gazdasági helyzet, a családok támogatásáról nem mond le a kormány.

MSZP: ismét eljött a főispánok kora

Hiller István (MSZP) felszólalásában többször latinra váltott, mert - mint mondta - a Magyar Királyság Országgyűlésének hivatalos nyelve a latin volt, most pedig ismét elérkezett a főispánok kora, így latinul beszélni ismét "szükséges és modern dolog". Szerinte nem kellene itt megállni, mert "olyan széles az új feudalizmusba vezető út, annyi lehetőség nyílik még".

Egyebek között azt javasolta, hogy új főispánok és vármegyei tisztviselők munkájának elismeréseként hozzák létre a "Pató Pál-díjat", de a területileg illetékes ispánnak a "Döbrögi uram versus Ludas Mátyás" kérdést is helyes megvilágításba kellene helyeznie.

Felszólalását azzal zárta: azt hihetnék, hogy viccelődik, "de az a legszörnyűbb, hogy ez teljesen komoly". Arra kérte az államtitkárt, hogy az "új korszak rendjének megfelelően" hasonlóképp latinul válaszoljon.

Kövér László házelnök arra figyelmeztette Hiller Istvánt, hogy az Országgyűlés volt alelnökeként tudhatja, hogy a házszabály szerint ez nem lehetséges.

Rétvári Bence államtitkár csalódásának adott hangot a képviselő felszólalása miatt. Szerinte a liberális képviselőktől már megszokták, hogy viccet próbálnak csinálni a magyar történelemből, a magyar közjogi hagyományokból, Hiller Istvánt viszont a baloldal olyan szuverén gondolkodójaként ismerték, aki ugyanezen történelmi gyökerekből táplálkozott.

Emlékezetetett: utoljára az ötvenes években a Magyar Dolgozók Pártjának a képviselői csináltak viccet a főispánokból. Mi büszkék vagyunk a történelmi hagyományokra, ha ezért gúnyt kell kiálljunk, akkor ki fogjuk állni - jegyezte meg.

A Momentum fellebbez az akkumulátorgyárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezésének elutasítása ellen

Hajnal Miklós (Momentum) arról beszélt, hogy a helyi választási bizottság elutasította a Momentum népszavazási kezdeményezését a debreceni akkumulátorgyárral kapcsolatban, annak ellenére, hogy ugyanazt a kérdést nyújtották be, amelyet korábban már egyszer jóváhagyott a testület. Mi ez, ha nem politikailag vezérelt döntéshozás? - tette fel a kérdést. Úgy vélte: a választási bizottság ezzel a titkolózó fideszes városvezetés és a "vízzabáló" beruházás oldalára állt.

Közölte: a Momentum fellebbez a döntés ellen, nem hagyja cserben a helyieket. Magyarországon nincs helye vízzabáló és környezetpusztító akkumulátorgyáraknak sem Debrecenben, sem Győrben, sem Gödön, sem máshol - jelentette ki.

Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: az akkumulátorgyártás ügyében a Momentum nagy fordulatot vett az elmúlt időszakban, hiszen 2021-ben még összellenzéki sajtótájékoztatón beszéltek arról, mennyire szomorú, hogy nem Dunaújvárosban épül meg egy akkumulátorgyár. Szerinte a zöld pártok korábban a megújuló energia térnyerését támogatták, most viszont megváltoztatták álláspontjukat.

Úgy vélte: kulcskérdés, hogy Magyarország részt vegyen az akkumulátorgyártással kapcsolatos beruházásokban.

DK: megélhetési válságba került az ország

Varju László (DK) kifogásolta, hogy az ország nem vezette be az eurót, ehelyett szerinte súlyos megélhetési válságba került az ország. Egyszerre irigykedhetünk a román bérek és árak miatt, de bármely uniós ország behelyettesíthető lenne ide - mondta.

Hazugságnak nevezte, hogy a háború lenne az áremelkedés oka. Szerinte az ok, hogy az Orbán-rendszer kerül egyre többe az országnak. Azért kerül ezer forintba egy kiló kenyér, mert Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt - jelentette ki.

Bírálta a "hatalmas" rezsiemelést is, mondván, az minden terméket drágábbá tesz.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára kijelentette: az egész világon inflációs válság van. Azt a brüsszeli szankciós politika okozta, amit a baloldal is támogatott - tette hozzá, azzal együtt: a baloldal számára a legfontosabb, hogy megfeleljen megbízóinak.

Szólt arról, hogy 4,6 százalékos az éves gazdasági növekedés, amellyel az ország az élmezőnyben van az unióban. Eközben a munkanélküliség csökkent, a nyugdíjasok pedig inflációt meghaladó emelésben részesültek - mutatott rá.

A KDNP békét sürgetett

Nacsa Lőrinc (KDNP) békét sürgetett Ukrajnában és bírálta azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a szankciók sikeresek Oroszországgal szemben. Azok jobban sújtják Nyugat-Európát, és a szankciók ellenére számos nyugat-európai ország orosz importja növekedett - közölte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt felelte: teljes energetikai szankciókra vonatkozó javaslat van Brüsszel előtt, holott Európa jelentősen kiszolgáltatott az orosz energiának.

Fontosnak ítélte, hogy a magyar parlament nyilatkozatban fejezze ki: csak béketárgyalásokkal lehet életet menteni.

Fidesz: Magyarországon kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi törvénynek

Selmeczi Gabriella (Fidesz) közölte, frakciója egy emberként támogatja Orbán Viktor miniszterelnök azon törekvését, hogy Magyarországon kell lennie a legszigorúbb gyermekvédelmi törvénynek.

Értékelése szerint a történtek is igazolják, hogy az LMBTQ-propaganda veszélyezteti a gyermekeket, szükség van a gyermekvédelmi törvényre, "nem engedhetjük be az LMBTQ-propagandát az óvodákban, iskolákba".

Elmondta, a jogszabályokat be is kell tartatni, nem fordulhat elő, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai szemet hunynak az ilyen esetek fölött, és nem jelentik azt, mert félnek a Soros által finanszírozott LMBTQ-szervezetektől, "a guruló dollárokkal kitömött ellenzéki pártok gátlástalan képviselőitől" vagy a liberális médiumoktól.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a kormányfővel és Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint a kormány több tagjával is egyeztetett "a gyerekek genderideológiával szembeni védelméről", ennek folytatása a következő napokban a Ház elé kerülhet.

Szólt arról, hogy a 2012-es új büntető törvénykönyv nem változtatott a belegyezési korhatáron - az 2002 óta 14 év - , de bővítette a gyermekek büntetőjogi védelmét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már palesztinbarát sátortábor van Bécs leghíresebb egyetemén is

Már palesztinbarát sátortábor van Bécs leghíresebb egyetemén is

Aktivisták palesztinbarát tiltakozó tábort létesítettek Európa egyik legrégebbi egyetemének udvarán. A mintát az amerikai egyetemek tiltakozói jelentették. A rendőrség kivonult a helyszínre, de nem tiltotta be a tüntetést. A hasonló megmozdulások számos ország egyetemein immár szinte mindennapossá váltak.

Érkezik a kínai elnök, szerdától óriási lezárások jönnek a fővárosban – itt vannak a részletek

Mutatjuk, melyik fővárosi útvonalakon mikor kell jelentős korlátozásra számítani.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.08. szerda, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Nincsenek képben a vállalatok az új webdizájn elvárásokkal

Nincsenek képben a vállalatok az új webdizájn elvárásokkal

Jövő év júniusától új szabályozás lép életbe, amely a honlapok, digitális szolgáltatások akadálymentesítésének új kereteit tartalmazza, amely szükségessé teszi, hogy a vállalkozások felülvizsgálják az oldalaikat, tartalmaikat, de a Digital Compliance by Design&Legaltech Konferencia hallgatóságából is csak néhányan emelték fel a kezüket arra kérdésre, hogy hányan gondoltak már rá, hogy ennek ügyében lépniük kell a közeljövőben. A digitalizáció egyik legfontosabb pontja, hogy az új és korábban keletkezett dokumentációt milyen módon érdemes kezelniük a cégeknek, hogy azok képesek legyenek joghatást kiváltani.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×