A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Pluszban tett vállalásaiban "valótlan állítások" és olyan terv olvasható, amely nem a pedagóguspálya vonzóvá tételére irányul.

A két szakszervezet közleményében azt írja: a vállalások a pedagóguspálya vonzóvá tétele helyett azt szolgálják, hogy a kormány uniós támogatás felhasználásával további lépéseket tegyen az intézményi autonómia lebontásáért és a pedagógusok kiszolgáltatottságának növeléséért.

Úgy fogalmaztak: a tervezett teljesítményértékelési és bérdifferenciálási rendszer alkalmatlan a pedagóguspálya vonzerejének helyreállítására, a tanulói eredményesség növelésére. Ezzel a pedagógusbérek ígért felzárkóztatása sem valósul meg, kiszámítható életpályát, előmenetelt pedig "végleg nem biztosít" - teszik hozzá.

A szakszervezetek szerint a kormány valótlant állít, amikor vállalásában kijelenti, hogy "a teljesítményértékelés szempontrendszerét és végrehajtását a legnagyobb pedagógus-szakszervezetekkel széles körű szakmai együttműködésben dolgozza ki", hiszen a két szakszervezet csak a koncepciót látta, amelyről tudható, hogy nem végleges.

Jelezték:

a PDSZ és a PSZ a kormány teljesítményértékelésről szóló tervezetének elkészítésében nem vett részt,

az egyetlen elemében sem tartalmazza a két szakszervezet által másfél éve megfogalmazott követeléseket.

Sérelmezték továbbá, hogy a kormány - a szakszervezetek tiltakozása ellenére - újból és újból felveti a pedagógusok új jogállási törvénybe történő "kiszervezését".

A teljesítményértékelési rendszer tervezete szerintük nem felel meg az EFOP Plusz programban foglalt vállalásnak, és húsz százaléknál nagyobb mértékű, ráadásul kötelező béreltérítést tartalmaz olyan szempontok alapján, amelyek egy részére a pedagógusnak, illetve az intézményvezetőnek nincs közvetlen ráhatása.

A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a kormány hozza nyilvánosságra a pedagógusok illetményrendszerével és a nevelést, oktatást közvetlenül segítő és egyéb munkakörben foglalkoztatottak béremelésével és munkaterhelésével kapcsolatos terveit, és ezekről folytasson érdemi egyeztetést.

Első lépésként

idén januártól minden foglalkoztatottnak legalább 45 százalékos alapilletmény-emelést szorgalmaznak.

Hozzáteszik: a szakmai ágazati pótlék e fölött kerüljön az alapilletménybe, a többletmunkát pedig a tárgyhavi illetménnyel együtt fizessék ki, helyi döntésen alapuló további illetményemelés csak objektív, mérhető szempontok alapján, a szakszervezetek által ellenőrizhető módon történhessen.

A közleményben tiltakoztak az "illetményeltérítés" rendszere ellen is.