A 2021/22-es tanévben 165 787 pedagógus és oktató dolgozott a hazai köznevelési intézményekben és a szakképző intézményekben, ami ugyan több, mint az előző tanévben volt, de 2015-ben még több mint 171 ezren voltak. A növekedést összességében a szakképző iskolák és a technikumok létszámgyarapodása hozta össze. Az óvodapedagógusok száma is tízéves mélypontra került, ők kevesebb mint 31 ezren voltak – derült ki a KSH adataiból.

A Pénzcentrum szerint 2003-ban még durván 20 ezerrel több tanár volt, mint most. Az egy pedagógusra jutó gyermekek száma sem fest túl jól: minél kisebb ez az arány, annál kevésbé leterheltek, hiszen kevesebb gyerek között oszlik meg a figyelem. Ezzel szemben

a magyar óvodákban 10,4 gyerek jut egy gondozóra, és az elmúlt öt évben romlott ez az arány.

Jobb a helyzet az általános iskolákban, ahol 9,7 diák jutott egy tanárra a 2021/2022-es tanévben. A középfokú oktatásban 10,2 tanulóra volt egy pedagógus, utoljára 2014-ben volt ilyen magas az arány, és az utóbbi években látványosan megugrott.

A megyei bontást nézve az általános iskolák esetében hét megyében tíz feletti a mutató: Pest, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében jutott a legtöbb tanuló egy-egy pedagógusra. Budapesten 9,2-es mérőszámot közöltek, de az országos átlagnál sokkal jobb a helyzet Baranyában (8,8), Békésben (8,9) és Zalában (8,9).

A középiskolákban az országos átlag 10,2 diák/pedagógus, efölött pedig 13 megye szerepel a felsorolásban. Átlagosan a legtöbb tanulóval egy Heves megyei középiskolai tanárnak kell foglalkoznia (12,8), de Borsodban (11,6) és Pest megyében (11) sem túl rózsás a helyzet ebből a szempontból. A lista másik végén Békés (8,6), Nógrád (9,2) és Csongrád-Csanád megye (9,3) áll.