Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke az ellenzéki tárgyalásokról tartott sajtótájékoztatón a Képviselői Irodaház előtt 2018. március 20-án.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Megosztja az ellenzéket az Amerikából jött kampánytámogatás, fontos szervezet vizsgálódik

Hadházy Ákos szerint rossz húzás volt elfogadni a mintegy 2 milliárd forintnyi pénzt.

Már az Állami Számvevőszék vizsgálódik a tavaszi országgyűlési választás idején az ellenzéki kampányhoz érkezett külföldi támogatások ügyében - derül ki a Magyar Nemzet szerdai cikkéből.

A szervezet a pártoknál érdeklődve kívánja tisztázni, hogy a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett amerikai támogatást mire, hogyan használták fel. Magukról a pénzekről Márki-Zay Péter MMM-elnök maga beszélt korábban.

Az Állami Számvevőszék úgynevezett adatbekérőt is küldött a pártoknak és a szervezetnek.

A Magyar Nemzet megkérdezte az ügyben Hadházy Ákos független (korábban LMP-s, majd momentumos) országgyűlési képviselőt, aki azt mondta, az ő tanácsát az ellenzék soraiból ugyan nem kérte senki, de ő nem fogadta volna el a külföldi támogatást a kampányban, igaz, információk hiányában nem tudja megítélni, mennyire veszélyezteti a nemzetbiztonságot a külföldi támogatás ténye.

Korábban az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is napirendjére vette a kérdést, az eddigi vizsgálatokból annyi világos, hogy a Márki-Zay Péter-féle mozgalom 1,85 milliárd forintot kapott több részletben a tengerentúlról a Korányi Dávid vezette Action for Democracyn keresztül, a pénz nagy része nem maradt náluk.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×