Infostart.hu
eur:
384.17
usd:
328.47
bux:
121308.37
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatót tart, miután leadta szavazatát az országgyűlési választáson és gyermekvédelmi népszavazáson a Hódmezővásárhelyi Szent István Általános Iskolában kialakított szavazókörben 2022. április 3-án.
Nyitókép: MTI/Rosta Tibor

Az ellenzék semmiről sem tud, ha Márki-Zay Péter mozgalmának kampánypénzeiről van szó

Az ellenzék azt állítja, hogy semmi köze ahhoz a legkevesebb 1,8 milliárd forinthoz, amelyet Márki-Zay Péter mozgalma kapott külföldről, majd költött az ellenzéki kampányra. A volt miniszterelnök-jelölt viszont arról beszél, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Tovább bugyborékol az ellenzék számára nyújtott milliárdos külföldi kampánytámogatás ügye. Pontosabban az ellenzéki pártok hallani sem akarnak arról, hogy ők kaptak volna külföldről támogatást. Ehhez képest Márki-Zay Péter a minap is arról beszélt, hogy a 1,8 milliárd forintos összeg számára is „kellemes meglepetés” volt. Hangsúlyozta azt is, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.

Az Action for Democracy nevű szervezettől érkező hatalmas összegek eredetének elsőként a 24.hu eredt a nyomába és az Infostart is rendeszeresen írt róla.

Az ügy lényege, hogy az MMM nevű, Márki-Zay Péter által vezetett mozgalom 1,8 milliárd forintot kapott egy szervezettől. Ha pártként működtek volna, ők azt állítják, hogy nem, akkor ez tiltott finanszírozásnak minősülne. A pénzről egyébként pont a volt miniszterelnök beszélt még augusztusban, és ennek alapján kezdett el duzzadni a politikai botrány. Mégis, Márki-Zay Péter szeptember végén is büszke volt arra, hogy külföldről ennyien és főleg ilyen értékben szimpatizáltak az ellenzékkel.

Egy feljelentés után azonban nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett külföldi támogatás ügyében. Erről akkor a Magyar Nemzet is írt, nevesítve, hogy sikkasztás és pénzmosás gyanúja van az ügy mögött.

Azóta a kormánypártok az ellenzéket "dollárbaloldalnak" hívják és már a parlamentbe is bevitték az ügyet. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén azt javasolta, hogy oldják fel a titkosítás alól azt a titkosszolgálati jelentést, amely ezzel foglalkozik. Erről a Facebookon posztolt is, amelyhez azonnal hozzászólt Márki-Zay Péter is.

Azt írta a hódmezővásárhelyi polgármester: "Remélem, nem csak blöffnek szánják és valóban nyilvánosságra hozzák a jelentést. Így végre kiderül, hogy az egész, amit művelnek, a szokásos lejáratókampányuk része. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártunk el, továbbá pedig eddig sem titkolóztunk, ezért is hoztuk nyilvánosságra a teljes elszámolásunkat."

Hogy valami mégsem teljesen tiszta, azt bizonyítja, hogy az ellenzéki pártok hallani sem akarnak erről a pénzről. A 24.hu megkérdezte őket és egységesen elutasítják azt, hogy bármiről is tudtak volna.

Válaszaik terjengősek, de mindegyiknek az a lényege:

nem tudtak róla, és nem kaptak egy fillért sem belőle.

Mindenesetre most úgy tűnik, hogy az ellenzéki költségvetés 3 és félmilliárd lehetett az április választás előtt, ebből a hat párt bő egymilliárdot dobhatott össze, a többit az MMM biztosította.

Itt jön a képbe a DatAdat nevű cég, amely háttere egyértelműen ellenzéki kötődésű, Szigetvári Viktor szokott nyilatkozni róluk. Ennek a vállalkozásnak az adóhatósággal gyűlt meg a baja, ahogy erről is többször beszámoltunk. Itt azt fontos tudni, hogy ők biztosították az online kampányokat és eléréséket, ami nem olcsó dolog, mondhatni közösségi médiás ügynökségként funkcionáltak.

A kérdés már csak az: egyetlen egy meghatározó ellenzéki politikusnak sem volt fogalma arról, hogy az ilyen jellegű milliárdos kiadásokat mimből fedezik? Erről amúgy először az LMP-társelnök, Ungár Péter beszélt november elején a 24.hu-nak adott interjújában:

dermesztő, hogy sokan nem érzik problémának az amerikai pénzt.

Rögtön megkapta az MMM-től, hogy "álellenzéki".

Nagyjából itt tart most az ügy. Akkor láthatnánk tisztábban, ha azt a bizonyos titkosszolgálati jelentést valóban feloldanák. A Jobbik képviselője mindenesetre támogatja ezt és Márki-Zay Péter mozgalma is áll elébe. Azt írták a Facebookon: Nekünk nincs titkolnivalónk, a Fidesszel ellentétben!

Erre is érkezett azóta válasz. A parlamentben kérdés formájában Soros Györgyöt emlegette egy KDNP-s honatya, mire az igazságügyi tárca államtitkára számos bűncselekményről – úgy, mint sikkasztás, a pénzmosás, a személyes adatokkal való visszaélés vagy a költségvetési csalás gyanúja – beszélt. Répássy Róbert azt még hozzátette: szükséges, hogy minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek az ügy részletei, amelyek a nemzetbiztonsági bizottság előtt elhangzottak.

Címlapról ajánljuk
Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Washington rakétákat telepíthetne Grönlandra – újabb részletek a NATO-Trump alkuról

Donald Trump az este váratlan megegyezésről számolt be: alkut kötött a NATO-főtitkárral Grönland ügyében, és ezért nem vezeti be a több nyugat-európai állam ellen a beígért büntetővámokat. Órákkal korábban még azt követelte, hogy azonnal induljanak tárgyalások Grönland eladásáról. Később több interjúban is beszélt a megállapodásról.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Trump újra megszólalt Grönlandról, ugrottak a piacok

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin, tegnap az amerikai piacok október óta nem látott esést szenvedtek el, miután Donald Trump még a hétvégén vámokkal fenyegette meg azokat az országokat, amelyek ellenzik, hogy az USA megszerezze Grönlandot. Európai vezetők elfogadhatatlannak nevezték az elnök fenyegetéseit, és válaszlépéseket ígértek. Donald Trump ma a Davosi Világgazdasági Fórumon beszélt, és kijelentette, hogy nem fog erőszakot alkalmazni Grönland megszerzésére, este pedig már bejelentette, hogy sikerült megállapodást kötnie. Az elnök kijelentései enyhítették a nyomást a lejtmenetben lévő európai tőzsdéken, majd Amerikában hozzájárultak ahhoz, hogy pluszban zárjanak a vezető részvényindexek. Hasonló témákkal is foglalkozunk a február 24-i befektetési konferenciánkon, a Portfolio Investment Day 2026-on, ahol a piac legjobb szakértői segítenek eligazodni a befektetések világában. Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×