A műszaki fejlődés olyan eszközök bevezetését tette lehetővé a közúti közlekedésben, ilyen például az elektromos roller is, amelyekre sem a városi infrastruktúrák, sem a jogi háttér nem volt és most sincs felkészülve – hívta fel a figyelmet Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub ügyvédje.

A szakértő szerint az elektromos rollereknél többféle probléma is van. Műszaki szempontból például az, hogy a rolleren álló személy elhelyezkedése, súlypontja olyan baleseti veszélyhelyzetet teremt a használóra nézve, ami nincs összhangban azokkal a jogszabályokba (KRESZ, közlekedési eszközök műszaki paramétereire vonatkozó jogszabály) foglalt paraméterekkel, amelyek az elektromos rollerhez legközelebb álló, egyéb közlekedési eszközökre vonatkoznak.

A biztosítási szakjogász arra is rámutatott, hogy az elektromos rollerek lassulási értéke sem igazán ellenőrizhető, de a súlypont magassága folytán nem is felelnek meg a biztonságos közlekedésnek. Azt is komoly gondnak tekinti, hogy ezen eszközök közlekedésére nincs is igazán alkalmas hely.

A Magyar Autóklub ügyvédje kiemelte: az elektromos rollerek – és az ahhoz hasonló, csaknem húszféle eszköz – közlekedési szabályozásának kialakítása nagyon nehéz, ezért még nem is történt meg, sőt,

még fogalommeghatározások sincsenek.

Kérdés tehát, hogy egyáltalán minek minősülnek a használóik? Kerékpárosnak, segédmotoros kerékpárosnak, esetleg gyalogosnak? – tette fel a kérdést Kovács Kázmér.

Azáltal, hogy az ezeket az eszközöket hajtó személyek besorolása a jogszabályban nehézkes, illetőleg lehetetlen, a szabályok betartása is folyamatos problémát jelent. A biztosítási szakjogász egyetértett azzal, hogy a szabályok tisztázása is csak félmegoldás lenne, hiszen a kerékpárosok közlekedése nagyon pontosan meghatározott a KRESZ-ben, viszont nekik sem kötelező vizsgát tenniük.

Megjegyezte, a kerékpárosokra vonatkozó szabályozás egyébként hiányos és elavult. Példaként említette, hogy a járdán csak bizonyos esetekben közlekedhetnének, legfeljebb 10 kilométer/órás sebességgel, ugyanakkor nem kötelező a kilométeróra használata.

A Magyar Autóklubnál fontosnak tartanák, hogy a KRESZ-vizsga legalább az általános iskolákban a tananyag része legyen, és hogy – bizony előnyök biztosításával – érdekeltté tegyék a közlekedőket a vizsgák letételében, hogy szabálykövetőbbé váljanak.