A 4-es főutat már a madarak legveszélyesebb útjaként tartják számon. Itt a Jásznagykun-Szolnok ki szakaszra gondolnak, hogy ott egy 65 kilométeres részen egy nap alatt 113 bagolytetemet találtak a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársai.

Az okokkal kapcsolatban Orbán Zoltán elmondta, hogy a probléma felismerése viszonylag új keletű és a nem megfelelő emberi tevékenység okoz gondot ezúttal is.

„A fő gondot az jelenti, hogy alapvetően változott meg az elmúlt 60-70 évben a mezőgazdálkodási technológia – magyarázta a szakember. – Egyre inkább megszűntek azok a magas kórós szántószegélyek, ahol alapvetően megtalálták a életfeltételeiket a növények és az állatok. Hogy ha ezeket is felszántják a gazdák, és megközelíti a szántó az útszegélyt mondjuk 4 vagy 5 méterig, akkor ez azt jelenti, hogy például a kis rágcsálóra vadászó baglyok számára a nagyüzemi mezőgazdasági terület a sok száz, akár több ezer hektár az ökológiai sivatag, ott nincs táplálék.

Hol van egyedül táplálék? A szántó és a közút közötti néhány méteres szegélyen,

ahol ott vannak a bokrok, a fák, de igen gyakran már a bokrok és a fák is hiányoznak erről a területről, amit a közútkezelő éppen a balesetveszély megelőzése érdekében rövidre nyír. Tehát az agrártájból ide tudnak menekülni a kis rágcsálók, itt tudnak élni, és természetesen ez mágnesként vonzza a kisebb rágcsálókkal táplálkozó állatokat, éjszaka a baglyokat is.”

Bár sokszor nincs fa, bokor ezeken a részeken, az utat szegélyező karók, hivatalosan bóják ideális magasságúak ahhoz, hogy a bagoly onnan hallgatózva lessen prédára – folytatta Orbán Zoltán. Az éjszaka reflektorral, újabban már egyre halkabban közlekedő autók pedig összezavarják a baglyokat, mert nem tudtak alkalmazkodni az éjjeli járműforgalomhoz: „csapdaként fogságba ejti a madár tekintetét” az autók fénye.

A szakértő szerint a jóléti országokban, nyugaton és Magyarországon is a baglyok esetében az egyik

legjelentősebb negatív civilizációs hatás az autók általi elütés.

Elmondása szerint kutatják a megoldást elsősorban nyugaton, a bóják tetején olyan elforduló hengerekkel kísérleteznek, amelyek lehetetlenné teszi a madarak számára a beülést. De úgy látja, hogy erre problémára csak igen költséges megoldást fognak találni.

Azért van válasz a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője szerint: „Talán a sebességcsökkentés lehetne az egyik megoldás. De a legeslegjobb megoldás lenne, ami minden tekintetben orvosolná a nagyüzemi mezőgazdasági élőhely fa- és más egyedszámpusztító hatását, a

természetközeli agrárgazdálkodás.

Vagyis a szántók szegélyrészén hagyjanak meg egy 20-30 méter széles nem kezelt szegélyt.” Akkor nem szorulnak a rágcsálók és velük ragadozóik az út szélére.