A gyermekvállalás későbbi életkorra való tolódása évtizedek óta tartó, több tényezőtől függő folyamat. Azonban nem mindegy, milyen csomag részeként érkezik ez a lépés, és a gazdasági bizonytalanság mennyiben ront a gyermekvállalási folyamatokon – írja a Portfolio.hu.

Decemberben a kormány az idén nyáron elfogadott 2023-as költségvetés módosítására készül. Orbán Viktor miniszerelnök hétfői beszédében elmondta: lesz olyan intézkedés, ha valaki már betöltötte a 25. életévét, és már nem jár neki szja-mentesség, de gyereket vállal 25 és 30 éves kora között, akkor 30 éves koráig tovább élvezheti az adómentességet.

Az intézkedés azért vet fel kérdéseket, mert a 2023-as költségvetés már régen felborult, és nem látni, hogy a jövőre célul kitűzött 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycélt miként fogja teljesíteni a kormány.

Régóta tartó folyamat

Ráadásul évtizedek óta tartó tendenciával kellene szembemennie a kormánynak. A KSH Népességtudományi Központjának kutatói tavalyi kutatásukban kiemelték: a szülések kritikusan alacsony száma jelentős mértékben összefüggött a gyermekvállalási életkor kitolódásával. Tíz évvel ezelőtt az első gyermeket vállaló anyák átlagos kora 28,3 év volt, a gyermekvállalás átlagos kora pedig 30 év körül stagnált –, a termékenység növekedni kezdett. Azonban

az elmúlt években az első gyerek vállalásának kora a nők esetén ismét növekedni kezdett.

Az elemzők szerint ez a kitolódás évi egy-két hónap, ami alacsonynak számít az ezredfordulót követő, évi átlagos négy hónapos tempóhoz képest, de nem elhanyagolható.

A kutatók arra következtetnek, hogy "a termékenység általános növekedése nem a gyermekvállalás előrehozásának a következménye, hanem mögötte valós, a tényleges, befejezett termékenységet is befolyásoló folyamatok állhatnak". A kormány ebből a megállapításból kiindulva kezdhette el tervezni az új családpolitikai lépéseket.

Spéder Zsolt, a Népességtudományi Intézet igazgatója a Portfoliónak adott interjújában azt mondta, a termékenységi szint növekedésnek legnagyobb akadálya a gyermektelenség növekedése. Közben nőtt az egy gyermeknél „megállók” aránya is, így drasztikusan csökkent a másodikat vállalók aránya. Hiába nőtt a három- vagy többgyermekesek aránya, részben a családtámogatás miatt, ez össztársadalmi szinten nem tudja kompenzálni az elmaradt első és második gyermekeket – magyarázta a szakember.