Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az elmúlt húsz évben információs szolgáltatóvá kezdett válni, háttérbe szorult a kutatás, amelyre Magyarország energetikai rendszerének átalakításakor nagy szükség van - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Magyar Meteorológiai Társaság 38. vándorgyűlésén pénteken Szegeden.

A miniszter azt javasolta, hogy az OMSZ-t alakítsák át Országos Meteorológiai és Klímakutató Szolgálattá, növeljék munkatársai számát, alakítsák át az intézményrendszerét, ehhez - mondta - forrást, 2027-ig kétmilliárd forintot biztosítanak.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az OMSZ-t felügyelő miniszterként az új struktúrában nem kívánt együttműködni az augusztus 20-a után menesztett két vezetővel, de ez - mint fogalmazott - nem zár ki semmi mást.

Ugyancsak kérdésre felelve a tárcavezető elmondta, nem meteorológus, nem ért a szakmához. Ha beszélnie kell a szerb és a román illetékes miniszterrel arról, hogyan férhetnek hozzá a magyar meteorológusok a külföldi mérésekhez, és hogy ott milyen sűrű a mérési hálózat, azt megteszi, csak ismernie kell a problémákat - tette hozzá.

Palkovics Lászlót a Szegedi Tudományegyetem épülete előtt az MTI tudósítójának tapasztalatai szerint mintegy száz békés tüntető fogadta a Süss fel nap című dalt énekelve. A Momentum egyik országgyűlési képviselője, Bedő Dávid frakcióvezető-helyettes egy esernyőt adott át a miniszternek.

Mintegy 40 perces előadásában Palkovics László kifejtette: készítettek és elfogadtak egy úgynevezett energiaátmenet-stratégiát, amely arról szól, hogyan térhet át Magyarország a fosszilis, gázalapú energiarendszerről a villamosenergia-alapú rendszerre. A fő probléma, hogy bár az ország beépített fotovoltaikus kapacitása már meghaladja a 6 gigawattot, és néhány éven belül megduplázódik, nincs megfelelő tárolókapacitás.

Megújuló energia termelése esetén kulcsszerepe van az időjárás-előrejelzésnek:

a "menetrendezés" 15 percenként történik, ilyen időközökben kell megadni, mekkora kapacitáson tud termelni a hálózat. "Ha nem találjuk el, hogy sütni fog-e a nap, az pénzbe kerül"

- jelentette ki.

A kiegyenlítő energiaköltség 90 százalékát az időjárásfüggő megújuló energiafajták menetrendezési hibája okozza - közölte, hozzátéve, hogy míg Németországban a rossz becslések aránya 10 százalékos, a Mavir adatai szerint itthon a naperőművek 30 százalékos hibát követnek el. Egy kilowattórára vetítve Németországhoz képest Magyarország a tízszeresét fizeti a szabályozási energiaköltségnek - mondta.

Pedig a balatoni vihar-előrejelzés kiválóan működik - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, hogy a fenti számok sokkal hamarabb látszanak a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (TIM), mint az OMSZ-t korábban felügyelő agrártárcánál, ezért került az új kormányzati struktúrában a TIM-hez az OMSZ. "Nem augusztus 20-a miatt" - jelentette ki.

Palkovics László elmondta,

az átmeneti stratégiában 31 projekt szerepel, 2030-ig 16 milliárd euró (6400 milliárd forint) beruházást jelent;

a legtöbb forrást a villamosenergia-szektor fejlesztésére fordítják, de - különösen az ukrajnai háború miatt - hangsúlyos az orosz gázimporttól való függés csökkentése is.

Az OMSZ-ről szólva kifejtette, a meglévő Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium feladat- és kutatáskörét kiegészítenék a hazai légköri kutatásokkal. Az új szervezetben - amelyet idővel szavai szerint független állami szervvé kellene alakítani - három elnökhelyettesi tisztség lenne: egyikük a meteorológiáért, másikuk a klímáért és levegő tisztaságáért, harmadikuk pedig a kutatásért felelne.

Palkovics László előadásában emlékeztetett: ahhoz a célhoz közelítve, hogy 2030-ig Magyarország az 1990-es bázishoz képest 40 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását, "jól haladunk". 2020-ban már 34 százalékon állt az ország, de az 55 százalékért "tenni kell" - mondta. Nagy kihívásnak nevezte a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, ehhez megfogalmazása szerint "már nagyon nagy rendszerekhez kell hozzányúlni".

Közölte, teljesíthető az is, hogy a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya 2030-ra elérje a 90 százalékot. Megjegyezte, a KPMG tanulmánya szerint Magyarország 32 vizsgált ország közül a 13. helyen áll a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért tett intézkedések szempontjából.

A miniszter szólt az ukrajnai háborúról is, amely - mondta - főként abban hozott változást, hogy az úgynevezett energia trilemma hármasát megváltoztatta. A háború előtt adott volt az ellátásbiztonság és a megfizethetőség, lehetett a környezetvédelemre figyelni. Utána az ellátásbiztonság került előtérbe, de kedvező, hogy az intézkedések a zöldítés irányába haladnak - fejtette ki.