Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter sajtótájékoztatót tart az Innovációs és Technológiai Minisztériumban 2022. március 30-án. Húsz felsőoktatási intézmény majdnem 200 milliárd forint támogatásban részesül, amelyet infrastruktúrafejlesztésre, valamint a tudományos parkok megújítására használhatnak fel - jelentette be az innovációs és technológiai miniszter.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Palkovics László bejelentette az Országos Meteorológiai Szolgálat átalakítási tervét

A klímakutatás is feladat lesz, 2027-ig 2 milliárd forintból zajlik az átmenet.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) az elmúlt húsz évben információs szolgáltatóvá kezdett válni, háttérbe szorult a kutatás, amelyre Magyarország energetikai rendszerének átalakításakor nagy szükség van - mondta Palkovics László technológiai és ipari miniszter a Magyar Meteorológiai Társaság 38. vándorgyűlésén pénteken Szegeden.

A miniszter azt javasolta, hogy az OMSZ-t alakítsák át Országos Meteorológiai és Klímakutató Szolgálattá, növeljék munkatársai számát, alakítsák át az intézményrendszerét, ehhez - mondta - forrást, 2027-ig kétmilliárd forintot biztosítanak.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, az OMSZ-t felügyelő miniszterként az új struktúrában nem kívánt együttműködni az augusztus 20-a után menesztett két vezetővel, de ez - mint fogalmazott - nem zár ki semmi mást.

Ugyancsak kérdésre felelve a tárcavezető elmondta, nem meteorológus, nem ért a szakmához. Ha beszélnie kell a szerb és a román illetékes miniszterrel arról, hogyan férhetnek hozzá a magyar meteorológusok a külföldi mérésekhez, és hogy ott milyen sűrű a mérési hálózat, azt megteszi, csak ismernie kell a problémákat - tette hozzá.

Palkovics Lászlót a Szegedi Tudományegyetem épülete előtt az MTI tudósítójának tapasztalatai szerint mintegy száz békés tüntető fogadta a Süss fel nap című dalt énekelve. A Momentum egyik országgyűlési képviselője, Bedő Dávid frakcióvezető-helyettes egy esernyőt adott át a miniszternek.

Mintegy 40 perces előadásában Palkovics László kifejtette: készítettek és elfogadtak egy úgynevezett energiaátmenet-stratégiát, amely arról szól, hogyan térhet át Magyarország a fosszilis, gázalapú energiarendszerről a villamosenergia-alapú rendszerre. A fő probléma, hogy bár az ország beépített fotovoltaikus kapacitása már meghaladja a 6 gigawattot, és néhány éven belül megduplázódik, nincs megfelelő tárolókapacitás.

Megújuló energia termelése esetén kulcsszerepe van az időjárás-előrejelzésnek:

a "menetrendezés" 15 percenként történik, ilyen időközökben kell megadni, mekkora kapacitáson tud termelni a hálózat. "Ha nem találjuk el, hogy sütni fog-e a nap, az pénzbe kerül"

- jelentette ki.

A kiegyenlítő energiaköltség 90 százalékát az időjárásfüggő megújuló energiafajták menetrendezési hibája okozza - közölte, hozzátéve, hogy míg Németországban a rossz becslések aránya 10 százalékos, a Mavir adatai szerint itthon a naperőművek 30 százalékos hibát követnek el. Egy kilowattórára vetítve Németországhoz képest Magyarország a tízszeresét fizeti a szabályozási energiaköltségnek - mondta.

Pedig a balatoni vihar-előrejelzés kiválóan működik - jegyezte meg a tárcavezető, hozzátéve, hogy a fenti számok sokkal hamarabb látszanak a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (TIM), mint az OMSZ-t korábban felügyelő agrártárcánál, ezért került az új kormányzati struktúrában a TIM-hez az OMSZ. "Nem augusztus 20-a miatt" - jelentette ki.

Palkovics László elmondta,

az átmeneti stratégiában 31 projekt szerepel, 2030-ig 16 milliárd euró (6400 milliárd forint) beruházást jelent;

a legtöbb forrást a villamosenergia-szektor fejlesztésére fordítják, de - különösen az ukrajnai háború miatt - hangsúlyos az orosz gázimporttól való függés csökkentése is.

Az OMSZ-ről szólva kifejtette, a meglévő Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium feladat- és kutatáskörét kiegészítenék a hazai légköri kutatásokkal. Az új szervezetben - amelyet idővel szavai szerint független állami szervvé kellene alakítani - három elnökhelyettesi tisztség lenne: egyikük a meteorológiáért, másikuk a klímáért és levegő tisztaságáért, harmadikuk pedig a kutatásért felelne.

Palkovics László előadásában emlékeztetett: ahhoz a célhoz közelítve, hogy 2030-ig Magyarország az 1990-es bázishoz képest 40 százalékkal csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását, "jól haladunk". 2020-ban már 34 százalékon állt az ország, de az 55 százalékért "tenni kell" - mondta. Nagy kihívásnak nevezte a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, ehhez megfogalmazása szerint "már nagyon nagy rendszerekhez kell hozzányúlni".

Közölte, teljesíthető az is, hogy a karbonsemleges hazai villamosenergia-termelés részaránya 2030-ra elérje a 90 százalékot. Megjegyezte, a KPMG tanulmánya szerint Magyarország 32 vizsgált ország közül a 13. helyen áll a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséért tett intézkedések szempontjából.

A miniszter szólt az ukrajnai háborúról is, amely - mondta - főként abban hozott változást, hogy az úgynevezett energia trilemma hármasát megváltoztatta. A háború előtt adott volt az ellátásbiztonság és a megfizethetőség, lehetett a környezetvédelemre figyelni. Utána az ellátásbiztonság került előtérbe, de kedvező, hogy az intézkedések a zöldítés irányába haladnak - fejtette ki.

Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Pénzlavina omolhat a magyar gazdaságra, mutatjuk, mire készülhetnek a cégek!

Egy vidéki kisvállalkozás már most beírhatja a naptárába, mikor pályázhat akár 100 millió forintra a termelése korszerűsítéséhez. Aki viszont a növekedéséhez keres tőkét keres, vagy bérlakásokra vár, annak a Magyar Fejlesztési Bank tavasszal várható programjaira érdemes figyelnie. A 2027-es költségvetés tervezete szerint az ideihez képest közel 823 milliárd forinttal többet fizetnének ki a hét évre szóló uniós fejlesztési programokból. Ennek egy része már megkezdett beruházásokra jut, de az idei forrásátrendezés új pályázatok előtt is megnyithatja az utat. Jön az uniós támogatások dömpingje, mutatjuk, honnan milyen források elérhetők!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×