Bár a szabadidejükből az 1990-es évek közepe-vége és a 2010 között született Z generáció tagjai áldozzák a legtöbbet a különféle közösségi médiumokra, egy amerikai felmérés azt állítja, hogy a körükben megtörni látszik a kétezres évek közepe óta tartó, minden korosztályban a közösségi média iránti érdeklődés fokozódását mutató trend. Más szempontból közelítettek, de hasonló következtetésre jutottak egy korábbi, 2019-es felmérésben is, amely szerint az 1981 és 1995 között születettek, vagyis az Y generáció, valamint az utánuk született Z generáció tagjai nagyjából ugyanannyi időt töltenek a közösségi médiával, előbbiek azonban kétszer annyi platformot használnak – írja a Qubit.

A hangsúly épphogy a bevalláson kellene, hogy legyen, véli Guld Ádám médiakutató, aki mind a saját kutatásai, mind a nemzetközi trendeket évek óta nyomon követő szakirodalom alapján nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a PRC kimutatása a valóságot tükrözné – teszi hozzá a portál. Szerinte a vélt csökkenés inkább tudható be a módszertan megkérdőjelezhetőségének, mint bármi másnak.

Az önbevallásos kérdőívek ugyanis elképesztő módon torzítanak:

a többnyire valamilyen nyereményjátékkal motivált online kérdőíveket sokan csak végigkattintgatják a középértékeket megjelölve, vagyis az így kapott adatok nem relevánsak. A média esetében ráadásul az önbevallásos felméréseknél további fontos torzító hatása, hogy a fogyasztók hajlamosak idealizált képet közvetíteni saját médiahasználatukról, vagyis azt rendre alá-, míg másokét fölébecsülik. Ahhoz, hogy valós képet kapjunk bármelyik korosztály médiafogyasztási szokásairól, a médiakutató szerint inkább a forgalmi adatokat érdemes vizsgálni.

Az egyik legutóbbi átfogó amerikai Z generációs felmérés ugyancsak ellentmond a PRC adatainak: a 2021 őszén publikált eredmények szerint az átlagos kamaszok napi 4,2 órát töltenek csak a közösségi média platformokon, ehhez adódik még hozzá a többi online töltött idő. Guld Ádám szerint az európai fiatalok körében sincs ennek ellentmondó trend, legfeljebb az Amerikában már felfutó legújabb platformok lehetnek kevésbé elterjedtek, például Magyarországon és más kelet-európai országokban. A hazai vizsgálatok szerint

a Z generáció tagjai hétköznapokon naponta 6,4-6,7 órát, míg hétvégéken akár 10-12 órát is az online térben töltenek,

amely idő jelentős részét a közösségi platformok használata tölti ki.

Mint olvasható, ez a képtelenül soknak tűnő idő egyrészt az alvási idő önkéntes csökkentésének, másrészt az egyre általánosabbá váló multitaszkolás, vagyis annak a számlájára írható, hogy a korábbi médiafogyasztási szokásokkal ellentétben manapság egyre kevesebben adóznak teljes figyelmükkel például egy podcastra vagy egy online streamelt filmre, ehelyett végigpörgetik közben a közösségi médiát, esetleg a híroldalakat, csetelnek a barátaikkal.

A médiakutató szerint ennek meg is vannak a következményei: a kamaszok és a fiatal felnőttek figyelemkoncentrációs képessége csökkenő tendenciát mutat. Akadnak olyan vizsgálatok, melyek szerint „egy átlagos Z generációs figyelmének megragadására

mindössze 3 másodperc áll rendelkezésünkre,

és ha ez sikerül, akkor is csak 3 percig tudjuk megtartani anélkül, hogy ne adnánk egy újabb hatásos impulzust” – idézi Guld Ádám szavait a Qubit. A cikk mások mellett arra is kitér, hogy nemhogy a Z, az őket nevelő Y és X generáció sem lett sokkal tudatosabb.