eur:
413.51
usd:
401.34
bux:
81802.96
2025. január 10. péntek Melánia
Nyitókép: The Good Brigade/Getty Images

Képtelenül soknak tűnő időt lóghatnak a neten a magyar fiatalok

Az önkorlátozás, a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon, míg a nyakló nélküli médiafogyasztás inkább a társadalom alsóbb rétegeire, a perifériára szoruló fiatalokra jellemző, állítja a médiakutató.

Bár a szabadidejükből az 1990-es évek közepe-vége és a 2010 között született Z generáció tagjai áldozzák a legtöbbet a különféle közösségi médiumokra, egy amerikai felmérés azt állítja, hogy a körükben megtörni látszik a kétezres évek közepe óta tartó, minden korosztályban a közösségi média iránti érdeklődés fokozódását mutató trend. Más szempontból közelítettek, de hasonló következtetésre jutottak egy korábbi, 2019-es felmérésben is, amely szerint az 1981 és 1995 között születettek, vagyis az Y generáció, valamint az utánuk született Z generáció tagjai nagyjából ugyanannyi időt töltenek a közösségi médiával, előbbiek azonban kétszer annyi platformot használnak – írja a Qubit.

A hangsúly épphogy a bevalláson kellene, hogy legyen, véli Guld Ádám médiakutató, aki mind a saját kutatásai, mind a nemzetközi trendeket évek óta nyomon követő szakirodalom alapján nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy a PRC kimutatása a valóságot tükrözné – teszi hozzá a portál. Szerinte a vélt csökkenés inkább tudható be a módszertan megkérdőjelezhetőségének, mint bármi másnak.

Az önbevallásos kérdőívek ugyanis elképesztő módon torzítanak:

a többnyire valamilyen nyereményjátékkal motivált online kérdőíveket sokan csak végigkattintgatják a középértékeket megjelölve, vagyis az így kapott adatok nem relevánsak. A média esetében ráadásul az önbevallásos felméréseknél további fontos torzító hatása, hogy a fogyasztók hajlamosak idealizált képet közvetíteni saját médiahasználatukról, vagyis azt rendre alá-, míg másokét fölébecsülik. Ahhoz, hogy valós képet kapjunk bármelyik korosztály médiafogyasztási szokásairól, a médiakutató szerint inkább a forgalmi adatokat érdemes vizsgálni.

Az egyik legutóbbi átfogó amerikai Z generációs felmérés ugyancsak ellentmond a PRC adatainak: a 2021 őszén publikált eredmények szerint az átlagos kamaszok napi 4,2 órát töltenek csak a közösségi média platformokon, ehhez adódik még hozzá a többi online töltött idő. Guld Ádám szerint az európai fiatalok körében sincs ennek ellentmondó trend, legfeljebb az Amerikában már felfutó legújabb platformok lehetnek kevésbé elterjedtek, például Magyarországon és más kelet-európai országokban. A hazai vizsgálatok szerint

a Z generáció tagjai hétköznapokon naponta 6,4-6,7 órát, míg hétvégéken akár 10-12 órát is az online térben töltenek,

amely idő jelentős részét a közösségi platformok használata tölti ki.

Mint olvasható, ez a képtelenül soknak tűnő idő egyrészt az alvási idő önkéntes csökkentésének, másrészt az egyre általánosabbá váló multitaszkolás, vagyis annak a számlájára írható, hogy a korábbi médiafogyasztási szokásokkal ellentétben manapság egyre kevesebben adóznak teljes figyelmükkel például egy podcastra vagy egy online streamelt filmre, ehelyett végigpörgetik közben a közösségi médiát, esetleg a híroldalakat, csetelnek a barátaikkal.

A médiakutató szerint ennek meg is vannak a következményei: a kamaszok és a fiatal felnőttek figyelemkoncentrációs képessége csökkenő tendenciát mutat. Akadnak olyan vizsgálatok, melyek szerint „egy átlagos Z generációs figyelmének megragadására

mindössze 3 másodperc áll rendelkezésünkre,

és ha ez sikerül, akkor is csak 3 percig tudjuk megtartani anélkül, hogy ne adnánk egy újabb hatásos impulzust” – idézi Guld Ádám szavait a Qubit. A cikk mások mellett arra is kitér, hogy nemhogy a Z, az őket nevelő Y és X generáció sem lett sokkal tudatosabb.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Naggyá teszi-e Grönland Amerikát? - Demkó Attila véleménye

Már első elnöksége idején is felvetette, és most ismét megerősítette Donald Trump megválasztott amerikai elnök, hogy megvenné az Egyesült Államok Dániától Grönlandot. Az InfoRádió Demkó Attila biztonságpolitikai szakértőt, az NKE John Lukács Intézet Stratégiai Jövő programjának vezetőjét kérdezte az amerikai tervekről.

Kaiser Ferenc: sem a béke, sem a tűzszünet nem lesz gyors Ukrajnában

A tűzszünet akkor ér valamit, ha mind a két fél betartja – mondta Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az orosz–ukrán háború várható alakulásáról az InfoRádió Aréna című műsorában. A biztonságpolitikai szakértő kitért arra is, miért figyelik a felek Donald Trump beiktatását is, és hogy miért nincs esély a megegyezésre, amíg hiányzik a bizalom a háborús felek között.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.01.10. péntek, 18:00
Kőrösi Csaba
a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×