Infostart.hu
eur:
385.38
usd:
331.96
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: pixabay

Anyatejpárti a magyar

Egy felmérés megkérdezettjeinek 97 százaléka úgy gondolja, hogy "az anyatej minden cseppje kincs".

A magyarok túlnyomó többsége szerint az anyatej a legjobb a csecsemő táplálására, Magyarországon pedig az anyatejes táplálás kifejezetten népszerű és elterjedt - derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából, amelyet az anyatejes táplálás világnapja alkalmából készítettek.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben azt írták: a legtöbb magyar nagyon pozitívan vélekedik az anyatej jelentőségéről, a megkérdezettek 97 százaléka úgy gondolja, hogy "az anyatej minden cseppje kincs".

A felmérés alapján tízből kilenc magyar szerint az anyatej a legjobb a csecsemő táplálására. Amikor az anyatej és a tápszer közül kellett választani, mindössze egy százalék mondta azt, hogy a tápszer jobb, 81 százalék szerint az anyatej, 17 százalék szerint pedig mindkettő megfelelő.

A megkérdezettek több mint harmada (36 százalék) szerint az az ideális, ha legalább egyéves koráig kap anyatejet a baba, de csaknem harmaduk (31 százalék) szerint egy évnél is tovább, igény szerint bármeddig táplálható a kisbaba anyatejjel.

A megkérdezettek 88 százaléka egyetértett azzal, hogy az anyatejjel táplált babák egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak, 84 százalék szerint pedig az anyatejes szoptatás egy életre megalapozza a szoros anya-gyermek kapcsolatot. Tízből nyolc magyar szerint az anyatejes táplálással alakul ki a gyermek és az anya közötti "ősbizalom".

Az anyatejes táplálás Magyarországon kifejezetten népszerű és elterjedt, amit jól mutat, hogy a gyermekek 94 százaléka élete első hat hónapja során, de legalább a szülést követő napokban mindenképpen kap anyatejet - olvasható a közleményben.

A KINCS szerint az anyatejes táplálás elterjedtségében nagy szerepe van a hungarikumnak számító védőnői ellátásnak. Tízből kilenc magyar ismeri a Védőnői Szolgálatot, 84 százalék szerint a védőnők hasznos tanácsokkal látják el a szülőket a csecsemőjük táplálásával és gondozásával kapcsolatosan. Tízből nyolc válaszadó úgy gondolja, hogy a védőnők sokat segítenek a várandóság alatt, a szülésre való felkészítésben és a szülés után is a családoknak.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok szerint a szülés körüli időszakban a kórházi személyzetnek és az édesapáknak is meghatározó szerepük van. A legtöbb magyar (85 százalék) szerint egy gyermek világrahozatalához a kórház a legmegfelelőbb helyszín és az emberek háromnegyede szerint (72 százalék) jó, ha az édesapa jelen van a szülésnél.

Az anyatejes táplálás világnapját 1992 óta augusztus 1-jén tartják, hogy felhívják a figyelmet az anyatej fontosságára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata szerint a csecsemő születésének első órájától egészen féléves koráig az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a baba számára, világviszonylatban mégis a fél év alatti kisbabáknak mindössze 41 százaléka kap kizárólag anyatejet. A magas jövedelmű országokban minden ötödik csecsemőt soha nem szoptattak. Egy 2018-as felmérés szerint a valaha is szoptatásban részesülő csecsemők aránya a skandináv országokban 90 százalék feletti, Olaszországban 86 százalék, Németországban 82 százalék, Spanyolországban 77 százalék, Franciaországban 63 százalék, az Egyesült Államokban 74 százalék, Írországban pedig mindössze 55 százalék.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×