Infostart.hu
eur:
367.66
usd:
317.04
bux:
0
2026. szeptember 3. csütörtök Hilda
Nyitókép: pixabay

Anyatejpárti a magyar

Egy felmérés megkérdezettjeinek 97 százaléka úgy gondolja, hogy "az anyatej minden cseppje kincs".

A magyarok túlnyomó többsége szerint az anyatej a legjobb a csecsemő táplálására, Magyarországon pedig az anyatejes táplálás kifejezetten népszerű és elterjedt - derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából, amelyet az anyatejes táplálás világnapja alkalmából készítettek.

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményben azt írták: a legtöbb magyar nagyon pozitívan vélekedik az anyatej jelentőségéről, a megkérdezettek 97 százaléka úgy gondolja, hogy "az anyatej minden cseppje kincs".

A felmérés alapján tízből kilenc magyar szerint az anyatej a legjobb a csecsemő táplálására. Amikor az anyatej és a tápszer közül kellett választani, mindössze egy százalék mondta azt, hogy a tápszer jobb, 81 százalék szerint az anyatej, 17 százalék szerint pedig mindkettő megfelelő.

A megkérdezettek több mint harmada (36 százalék) szerint az az ideális, ha legalább egyéves koráig kap anyatejet a baba, de csaknem harmaduk (31 százalék) szerint egy évnél is tovább, igény szerint bármeddig táplálható a kisbaba anyatejjel.

A megkérdezettek 88 százaléka egyetértett azzal, hogy az anyatejjel táplált babák egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak, 84 százalék szerint pedig az anyatejes szoptatás egy életre megalapozza a szoros anya-gyermek kapcsolatot. Tízből nyolc magyar szerint az anyatejes táplálással alakul ki a gyermek és az anya közötti "ősbizalom".

Az anyatejes táplálás Magyarországon kifejezetten népszerű és elterjedt, amit jól mutat, hogy a gyermekek 94 százaléka élete első hat hónapja során, de legalább a szülést követő napokban mindenképpen kap anyatejet - olvasható a közleményben.

A KINCS szerint az anyatejes táplálás elterjedtségében nagy szerepe van a hungarikumnak számító védőnői ellátásnak. Tízből kilenc magyar ismeri a Védőnői Szolgálatot, 84 százalék szerint a védőnők hasznos tanácsokkal látják el a szülőket a csecsemőjük táplálásával és gondozásával kapcsolatosan. Tízből nyolc válaszadó úgy gondolja, hogy a védőnők sokat segítenek a várandóság alatt, a szülésre való felkészítésben és a szülés után is a családoknak.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok szerint a szülés körüli időszakban a kórházi személyzetnek és az édesapáknak is meghatározó szerepük van. A legtöbb magyar (85 százalék) szerint egy gyermek világrahozatalához a kórház a legmegfelelőbb helyszín és az emberek háromnegyede szerint (72 százalék) jó, ha az édesapa jelen van a szülésnél.

Az anyatejes táplálás világnapját 1992 óta augusztus 1-jén tartják, hogy felhívják a figyelmet az anyatej fontosságára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) javaslata szerint a csecsemő születésének első órájától egészen féléves koráig az anyatej a legmegfelelőbb táplálék a baba számára, világviszonylatban mégis a fél év alatti kisbabáknak mindössze 41 százaléka kap kizárólag anyatejet. A magas jövedelmű országokban minden ötödik csecsemőt soha nem szoptattak. Egy 2018-as felmérés szerint a valaha is szoptatásban részesülő csecsemők aránya a skandináv országokban 90 százalék feletti, Olaszországban 86 százalék, Németországban 82 százalék, Spanyolországban 77 százalék, Franciaországban 63 százalék, az Egyesült Államokban 74 százalék, Írországban pedig mindössze 55 százalék.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Koren Balázs az Arénában: álvalóságba kerülhetnek a diákok az AI miatt

Meg kell találni a mesterséges intelligencia helyét az oktatásban, vagyis azt, hogyan szolgálhatja eszközként a tanulást – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője, aki szerint az a diák, aki úgy használja az AI-t, hogy segítse a megértést, nagyon jól jár, de aki csak megoldatja vele maga helyett a feladatokat, az „álvalóságba” kerül.
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érezhető a nyomás, csúnya pofont kapott legnagyobb szövetségesétől Kijev - Háborús híreink csütörtökön

Egész Európán érződik az orosz-ukrán háború nyomása: Romániában és a Baltikumban folyamatosak a drónok által elkövetett légtérsértések, Németországot pedig az elmúlt napokban sorra rázták meg a szabotázsakciók. Bár Moszkva mindent tagad, a szálak Oroszország felé vezetnek. Kijevnek viszont nem csak az orosz invázió miatt fájhat a feje, mivel Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter egyenesen az ukránokat jelölte meg a globális energiaárak emelkedésének kiváltóiként, utalván az orosz energiaszektort érő folyamatos dróntámadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×