A fővárosi Móricz Zsigmond körtéren tartott, online közvetített megnyitón Barabás Richárd alpolgármester elmondta, hogy az ukrán nagykövetség azután kereste meg a kiállítás megszervezésének ötletével a XI. kerületi önkormányzatot, hogy Oroszország "mindenfajta nemzetközi jogi normát megsértve, agresszív módon lerohanta" a szomszédját.
László Imre, Újbuda polgármestere arról beszélt, hogy a fotók olyan döbbenetes valóságot rajzolnak fel, amelyben "egy kegyetlen agresszor kibillenti az idő normális menetét, a teret pedig üressé és szürkévé és félelmetessé teszi".
Hangsúlyozta, jelenleg ukrán polgároknak, közöttük kárpátaljai magyaroknak kell olyan egzisztenciális döntéseket meghozniuk, amelyeket nem akartak. Leszögezte, Európa jövője azon múlik, hogy ezek a képek mennyire és mennyi ideig lesznek az ukrán valóság mementói. Senki nem engedheti meg magának, hogy elfordítsa arcát az ukrán polgárok szenvedéseitől - mondta a polgármester.
Az eseményen részt vett Ljubov Nepop, Ukrajna magyarországi nagykövete, aki fontosnak nevezte, hogy az emberek megértsék, mi történik a szomszédos országban. Ukrajna több mint egy hónapja támadás alatt áll, lebombázzák a kórházakat, lebombázzák a szülészeteket, megölik az anyákat és a gyermekeket, lebombázzák az iskolákat, lebombázták azt a színházat Mariupolban, amiről és tudták, hogy civilek vannak benne – sorolta a diplomata, aki megköszönte a magyar népnek a szolidaritást és a támogatást, de megértést és további segítséget kért.
Hozzátette: gyakran hallja, hogy ez csak az ő háborújuk, amihez Magyarországnak nincsen köze, ugyanakkor
az oroszok 71 százaléka támogatja a háborút, 86 százaléka pedig támogatja, hogy támadják meg valamelyik NATO- vagy uniós országot.
A béke fontos, de a békét nem lehet megőrizni, a háborúból nem lehet kimaradni, ha nem teszünk semmit azért, hogy megállítsuk az agresszort, a békéért ki kell állni - fogalmazott Ljubov Nepop. Kijelentette: ha Ukrajna nem tesz semmit, az nem békéhez, hanem az ország bekebelezéséhez vezet. Ha Ukrajna elesik, az ukrán–magyar határ magyar–orosz határrá fog változni - hangsúlyozta.
A nagykövet nyomatékosította,
Ukrajna nem kérte és nem kéri, hogy magyar katonák menjenek oda harcolni.
Azt azonban közös érdeknek nevezte, hogy megállítsák az orosz hadsereget. Hangsúlyozta, készek harcolni, de ahhoz kell fegyver és kell védőeszköz. Amikor Magyarország Ukrajnát segíti, akkor a kárpátaljai magyarokat is segíti, akik az ukrán hadseregben harcolnak – tette hozzá.
Az utolsóként felszólaló Karácsony Gergely főpolgármester szerint pontosan lehet tudni, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök évek óta készül erre az agresszióra. Az, hogy évek óta készülhetett, hogy megvoltak hozzá a katonai, gazdasági ereje és a politikai mozgástere, részben annak is köszönhető, hogy a magyar kormány az elmúlt 12 évben "putyinbarát" politikát folytatott - értékelt.
A politikus felháborítónak nevezte, amikor valaki az emberséget megpróbálja szembeállítani a magyarság érdekeivel. Leszögezte, Magyarországnak nem érdeke, hogy Vlagyimir Putyin vagy bármely más "katonai agresszor azt gondolhassa, hogy szabadon rohangászhat a tankjaival más országok területein".
Az, hogy a magyar kormány álláspontja "mennyire embertelen és mennyire magányos", abból látszik, hogy Orbán Viktornak már egyetlen szövetségese sincs ebben a konfliktusban - érvelt a főpolgármester.
Végül kijelentette, hogy Magyarország ma a világ legbiztonságosabb és legtöbb gyarapodást biztosító nemzetközi szövetségének a részese. Ha valaki arról beszél, hogy Magyarországnak semlegesnek kell lenni ebben a helyzetben, akkor azzal ezt a nemzetközi szövetséget relativizálja - mondta.
