Egy nyugállományú ezredest kérdezett a Blikk arról, hogy mi történik abban az helyzetben, ha az ukrán–orosz háború olyan komolyra fordul, hogy szükség lehet a hadrafogható magyar férfiak és nők mozgósítására.

Kladek András szavai szerint, ha idegen hatalom részéről fegyveres támadás veszélye fenyeget, a parlament kétharmados döntésével kihirdetheti a megelőző védelmi helyzetet, magasabb szintű veszélyezettség esetén pedig, a rendkívüli állapotot. Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, a megelőző védelmi helyzet kihirdetésekor, a hadkötelezettség bevezetésével „beindulhat a magyar haderő hadkiegészítési gépezete”: a sorozóközpontokból kimennek a berendelő felhívások, és elkezdődik a behívottak egészségügyi alkalmassági vizsgálata, majd kiképzése – tájékoztatott az első lépésekről az ezredes.

Főszabály, hogy rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben a haza védelmére irányuló katonai szolgálat a társadalom egy meghatározott rétege – elsősorban a 18 és 50 év közötti férfiak – számára

alkotmányos kötelezettség.

Az ezredes elmondta ugyanakkor, hogy nem ez lenne az első lépés, először a mintegy 11 ezer önkéntes tartalékos mozgósítására kerülhet sor. A mintegy 26 ezer fős tényleges állománnyal együtt ez a létszám adja a magyar haderő gerincét.

A következő „lépcsőfoknál” azok várhatják a behívóparancsot, akik voltak már katonák, és „szagoltak puskaport” – fogalmazott a szakértő. Itt egyre inkább azokra számíthat a hadsereg, akik kiváltak a tényleges állományból, illetve önkéntes tartalékos kiképzést kaptak, hiszen a sorkatonaság eltörlése óta (2004) már eltelt annyi idő, hogy az akkor legfiatalabb besorozott katona is közel van a 40. évéhez, és ugyan a törvényi szabályozás lehetővé tenné, rájuk ebben a körben már nem nagyon számíthat a fegyveres erő.

Kladek András arra is felhívta a figyelmet, hogy egy friss behívott,

aki még egyáltalán nem volt katona, csak a kiképzési időszak letelte után vezényelhető fegyveres szolgálatra,

tehát ezen fiatal férfiak behívása szerepel utolsó helyen a mozgósítási tervben. A honvédelmi törvény szerint pedig a családosok mentességet kaphatnak a fegyveres szolgálat alól.

Mások mellett végül arra is kitért, hogy nem fegyveres szolgálatra is „behívhatóak” a 65 évnél fiatalabb férfiak és az 55 évnél fiatalabb nők.