eur:
393.59
usd:
364.74
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta
Képviselők szavaznak az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. október 19-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

"Gyáva tolvaj", "csaló", "bolondok" – élénk szócsatával indult a parlament tavaszi ülésszaka

Rövid gyászszünet után napirend előtti felszólalásokkal esett neki az ellenzék a kormányoldalnak, a Völner-ügyet hozta fel a legtöbb szónok.

Hétfő kora délután az elmúlt hónapokban elhunyt korábbi parlamenti képviselőkre történt megemlékezésekkel megkezdődött a Magyar Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amely a tavaszi választások miatt különlegesen is rövid lesz, várhatóan március 10-én az államfőválasztással zárul.

Orbán Viktor külföldi útja miatt ezúttal a szokásoktól eltérően nem miniszterelnöki beszéddel kezdődött az ülésszak, a parlamenti frakciók szónokai viszont gyorsan szólásra emelkedtek.

Szabó Tímea (Párbeszéd) rögvest őt hiányolta, hogy nem "köszönt el" hivatalosan is ilyen módon a miniszterelnöki széktől.

Ezt követően hosszan sorolta az általa sérelmesnek vélt kormányzati ügyeket, majd azt mondta, "van egy másik Magyarország is", ahol például a fiatalok nem csalnak a csokkal - mint szerinte Varga Judit igazságügyi miniszter -, cserébe soha nem jutnak normális lakhatáshoz.

Sérelmezte továbbá, hogy

Orbán Viktor, "a gyáva tolvaj"

nem áll ki vitázni Márki-Zay Péterrel, ezért is lesz szerinte kormányváltás április 3-án.

Szónoklatára Dömötör Csaba államtitkár reagált, szerinte a naponta bemutatott diktatúrázást az ellenzék sem gondolja komolyan, sajnálatát fejezte ki, hogy nem mondta el Szabó Tímea, a téli szünetben mi minden történt, például bő 7 százalékkal bővült a gazdaság, lett 13. havi nyugdíj és 25 éven aluliak szja-mentessége is. Ezt követően hosszan kritizálta Márki-Zay Péter általa botrányosnak tartott kijelentéseit, a vidékiek "lebunkózását", és arra kérte a baloldalt, hogy ne sértegesse az embereket.

Csárdi Antal (LMP) arról beszélt, hogy az elmúlt évek legnagyobb korrupciós botránya a Völner-Schadl-ügy. Sosem gondolta volna, hogy egy telefonnal elintézhető, hogy Rogán Antal kabinetfőnökének vizsgáznia se kelljen az egyetemen.

Sérelmezte azt is, hogy micsoda "ingatlanpanama" kapcsolódik ehhez az ügyhöz, ezt pedig "fel fogja fejteni" a főváros vizsgálóbizottság, amely most kezdi a munkáját.

"Elő fog még kerülni olyan kedvezményes ingatlanvásárlás, amelyről eddig még sem a sajtó, sem a közbeszéd nem szólt" - figyelmeztetett.

Szerinte azt a legnehezebb megmagyarázni, hogy Schadl György és köre a legkiszolgáltatottabbak utolsó vagyoneleméből, az ingatlanból gazdagodott meg.

Az általa elmondottakra Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára reagált, Gyurcsány emberének nevezve Csárdi Antalt. Aláhúzta, Szombathelyen az ellenzék közös jelöltje ellen büntetőeljárás van folyamatban, miközben a gyanúsítás pillanatában lemondott Völner Pál az államtitkári pozícióról. Arról is szólt, hogy egyelőre

a Völner-ügy újsághírek szintjén áll,

miközben például a Városháza-ügyben baloldali politikusok személyesen is érintettek.

Bősz Anett (DK) szerint megélhetési válság uralkodott el az országban, amihez az is hozzájárult, hogy a kormány elengedte a svájci indexálást a nyugdíjszámítás területén, így 170 helyett 130 ezer környékén volt 2020-ban az átlagnyugdíj.

Rámutatott, hogy nettó bérek tekintetében már Románia és Bulgária áll csak Magyarország szintjén, a vállalkozók pedig "már nem tudják, milyen ötlet jut a kormány eszébe" adók terén.

Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkár egyetért azzal, hogy ki kell segíteni az embereket a válságból, ezért szavazott a kormány arra, hogy a válságkezelés alapja a munka lesz. Szerinte a legalsó társadalmi rétegek jobban részesülnek az ország gazdasági teljesítményéből, mint az országok jelentős része. 1,25 millió fővel csökkent a mélyszegénységben élők száma egy évtized alatt, és számos mentőövet kaptak a családok az elmúlt években. Szerinte a 2010 előtti szegényellenes politika szégyen volt.

Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke is örült volna, ha "Orbán Viktor miniszterelnök úr bejött volna a munkahelyére", számára az a következtetés, hogy a miniszterelnök fél a vitától, és ezt már a munkahelyre való be nem járás is alátámasztja.

"Gratulált" a kormánypártiaknak, hogy a "kenőpénzt elfogadó" Völner Pál lemondása után még magas végkielégítést is kapott, pedig ennek megvonását az ellenzék még kezdeményezte is.

A tavaszi választás tétje szerinte az, hogy "a korrupt kormány" marad-e, ebben az esetben viszont nem jönnek majd uniós pénzek, kormányváltás esetén viszont az uniós pénzből felemelik a tanárok fizetését és átalakítják a nyugdíjszámítási rendszert is.

Orbán Balázs válaszolt neki is a kormány részéről. "A Jóisten mentse meg Magyarországot, hogy a baloldal őrködjön az uniós források felhasználása fölött" - mondta. Szerinte a 2010 előtti kormány legnagyobb korrupciós ügye a 4-es metróé volt, aminek a megépítéséhez "öt polgármesteri ciklus sem volt elég". Szerinte Magyarország egyetlen eurót sem hagyott veszni. Szerinte a kormány és az unió közötti vita csak a helyreállítási forrás pénzeiről szól, ennek esetében viszont Brüsszel van tévedésben, a magyar emberek véleménye szerint is.

Jakab Péter Jobbik-elnök-frakcióvezető a kötelező oltás ellen szólt, amely számos ágazatban tömegek pályaelhagyásával fenyegetne a választások után. Kritizálta a kormányt amiatt, hogy dupla áron vesz kínai vakcinát, miközben fél Afrikát a magyarok látják már el oltással, a tesztelés költsége pedig rendkívül magas.

"Önök is tudják, mi is, a választásig jön az osztogatás", utána pedig a megszorítások - figyelmeztette.

Bolondoknak nevezte a kormányoldaliakat, hogy a gyermekek nemátalakító műtétéről írattak ki népszavazást,

miközben Magyarország már nem is tudna hátra menni, csak előre, mert "mögöttünk már nincsen senki".

Dömötör Csaba azt tudakolta tőle, hogy szabad országot akar-e vagy összefogni azokkal, akik 2006-ban regnáltak Magyarországban. Kijelentette, nincs kötelező oltás Magyarországon, a baloldal pedig nem tett hozzá semmit a védekezéshez. Emlékeztette, a korábbi áfa- és adócsökkentéseket az ellenzék nem szavazta meg, "hangos beszéddel nem lehet a magyar embereken segíteni" - mondta. Dömötör Csaba szerint a Jobbik lelkét eladta Jakab Péter, így április 3-án a listán olvasható lesz a posztkommunista és a pártállami nevek is a jobbikosokéi mellett.

Simicskó István a KDNP szónokaként következett, aki a választás közeledtével az eltelt időszak eredményeit sorolta, és ebből vont le következtetéseket, majd azt latolgatta, mi következik, ha április 3-án a baloldal visszatér a hatalomba, és ő is Márki-Zay Péter "veszélyes gondolatait, veszélyes kijelentéseit" vette górcső alá, "már csak a veszélyes cselekedetek hiányoznak" - mondta.

Zsigó Róbert államtitkár rá reagáló felszólalásában azt mondta, az április 3-ai választások tétje a családok jövője.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője elújságolta, hogy "Itt a Feri!" rendezvénysorozatot indított Gyurcsány Ferenc, amire lehet jókedvvel is nézni, de azért van ennek egy komoly üzenete is, "a kommunisták és fasiszták" együtt akarják őt visszasegíteni a hatalomba, ő van "mindhárom pohár alatt".

"Maguk azzal ámítják egymást, hogy ez az összefogás majd jót tesz a magyaroknak. De önök semmi mást nem tettek, mint Gyurcsány Ferenccel összefogtak. De nem az önöké, hanem ez a kormány adta vissza a 13. havi nyugdíjat, a hathavi fegyverpénzt, az szja-visszatérítést, és szintén ehhez a kormányhoz kötődik a 25 év alattiak szja-mentessége. Ez az Itt a Feri!-program méltó módon tükrözi mindazt, amit képviselnek" - mondta Kocsis Máté.

Szónoklatára Rétvári Bence államtitkár válaszolt, aki szerint a Jobbik képviselői nehezen tűrik a mostani helyzetet, amikor a miniszterelnök-jelöltjük fasisztázza, kommunistázza őket. "Önmaguknak tehetnek szemrehányást, hogy hogyan sodorták magukat ilyen helyzetbe" - értékelte a helyzetet, majd Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből idézett; "nem csoda, hogy hazugsággal kampányolt a baloldal akkor is és most is" - fogalmazott Rétvári Bence. Hosszabban sorolta még Márki-Zay Péter "botrányos kijelentéseit", "sértő megjegyzéseit". "Április 3-án erről a magyar emberek elmondhatják a véleményüket" - zárta szavait.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×