A migrációról szóló európai uniós vitákban nincs esély egymás megértésére, mert teljesen más a történelmi tapasztalat, így viszont a migráció kérdésében a tagállamok kezébe kellene adni a saját sorsukról való döntés jogát - mondta Varga Judit igazságügyi miniszter.

Varga Judit A migráció mint kockázat című kötet bemutatóján tartott kerekasztal-beszélgetésen emlékeztetett, Orbán Viktor miniszterelnök többször is elmondta, a migrációban olyan messze állnak az álláspontok, hogy nem kompromisszumra, hanem egyszerűen toleranciára, türelemre, kölcsönös tiszteletre és megértésre van szükség.

Rámutatott, nem lehet szó kompromisszumról abban a helyzetben, ahol a fősodratú uniós politika, sok nyugat-európai politikus és kormány a migrációra pozitív dologként tekint, míg ezzel szemben, például a magyar kormány, a migrációt egy abszolút megállítandó, az európai civilizációra, a kontinens jövőjére nézve káros hatásokkal járó jelenségként írja le.

Mi megállítani akarjuk, mások meg menedzselni, tehát legális migrációs útvonalakat keresnek

- jegyezte meg Varga Judit.

Azt mondta, nem a tagállamok, nemzetállamok szuveneritásának védelmét szolgálja az az uniós hozzáállás, ami most a mainstreamet uralja.

Ha valaki üdvözlendőnek tartja a migrációt és kezelni akarja, az nem fog megoldást adni azon országok számára, amelyek viszont megállítandónak tartják a migrációs nyomást, illetve helyben akarják kezelni a problémát - jelentette ki a miniszter.

Varga Judit közölte, 2017-es felállítása óta a Hungary Helps Program 26 milliárd forinttal támogatta a helyben maradást, a háborús konfliktusokat követő újjáépítéseket, hogy az emberek visszatérhessenek szülőföldjükre.

A tárcavezető elmondta azt is, már nem a párhuzamos társadalmak kialakulásáról, hanem létezéséről kell beszélni az érintett nyugat-európai országokban. Varga Judit elszomorítónak nevezte, hogy erre nem úgy reagál az európai őslakos kultúra és jogrendszer, hogy a vészharangot kongatná.

Varga Judit kiemelte, Magyarország a bevándorlást elutasító politikai pozícióját jogszabályok tömegével támasztja alá. Ezeknek az az alapja, hogy "mi nem akarjuk beengedni az illegális bevándorlókat és nem akarunk bevándorlóországot".

Ezeket a jogszabályokat megtámadják, de ennek az alapja az, hogy ők nem értenek egyet a szabályozási céllal - mondta a miniszter, hozzátéve, ezek a jogviták addig fennmaradnak, míg nem jut el az uniós közösség arra a pontra, hogy hagyja a tagállamokat saját maguk eldönteni: kivel akarnak együtt élni, kivel nem.

A Századvég gondozásában megjelent A migráció mint kockázat című tanulmánykötet szerzője, Speidl Bianka elmondta, a humanitárius narratíva legerősebb ellenérvrendszere az, hogy a kibocsátó társadalmak és az elinduló emberek maguk is vesztesei a migrációs folyamatnak.

Amikor agresszivitást tapasztalunk, az azt mutatja, hogy egyénileg, pszichésen képtelenek alkalmazkodni az új helyzethez, míg "közösségek szintjén" azt látni, hogy saját valóságukat építik újra Európában. Tehát alapvetően semmilyen kapcsolatban nem állnak a befogadó társadalommal - mondta. Megjegyezte azt is, hogy az Európában beilleszkedni nem tudó emberek adott esetben a kibocsátó országok munkaerőpiacáról hiányoznak.

Tehát a folyamatnak igazából csak vesztesei vannak - jelentette ki Speidl Bianka.

Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója arról beszélt, hogy a tanulmánykötet a bevándorláspárti mainstream-gondolkodás egyfajta megalapozott kritikája is.

Azt a fajta viktimológiát kritizálja, amikor a jobb életet kereső embert áldozatként mutatják be. Szembesíti ezt a gondolkodást a kockázat fogalmával - közölte.

Rámutatott, a könyvben nagyon erősen jelenik meg a helyben cselekvés szükségessége.

Kiszelly Zoltán elmondta, a kötet kimutatja azt is, hogy Nyugat-Európában milyen mértékben növekszik a muzulmán lakosság lélekszáma, gazdasági ereje és politikai befolyása.