Infostart.hu
eur:
359.6
usd:
313.63
bux:
140857.32
2026. július 16. csütörtök Valter
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

Jókora átalakulás a hazai villamosenergia-piacon

A villamosenergia-termelés és a -felhasználás is nőtt tavaly - derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) és a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) most elkészült közös kiadványából, amely a magyar villamosenergia-rendszer 2020. évi működési adatait összegzi.

Magyarországon a teljes bruttó villamosenergia-felhasználás 0,3 százalékkal, 46,550 terawattórára (TWh) nőtt 2020-ban az előző évihez képest, a bruttó hazai villamosenergia-termelés ennél nagyobb mértékben, közel 3,1 százalékkal emelkedett.

Az import-export szaldó jelentős mértékben, 11,678 TWh-ra csökkent, ami a 2019-es értékhez képest 7,21 százalékos mérséklődés. Ennek következtében az import-export szaldó energia részaránya a teljes bruttó villamosenergia-felhasználáshoz képest mintegy 25 százalékra csökkent.

Az országban működő erőművek együttes teljesítménye - a háztartási méretű kiserőművek nélkül - csaknem 467 megawattal (MW) nőtt tavaly a megelőző évihez képest.

Ez a gyarapodás kizárólag a megújuló energiaforrások, azon belül is leginkább a napenergia-termelés felfutásából származik.

A háztartási méretű kiserőművek növekedése ezen felül további 240 MW volt, ami szinte csak a háztartási napelemek térnyeréséből fakad.

Az engedélyköteles és nem engedélyköteles termelők körében a naperőművekből származó bruttó villamosenergia-termelés részaránya tovább emelkedett, 2019-hez képest több mint 60 százalékkal nőtt, a teljes termelés 6,9 százalékát kitéve.

A naperőművek 16,35 százalékos, a szélerőművek 22,53 százalékos kihasználtsággal működtek 2020-ban.

A hagyományos erőművek körében a nukleáris blokkok kihasználtsága a legmagasabb, az egyéb gáztüzelésű termelők kihasználtsága összességében továbbra is növekvő, míg a szén-lignit primerforrású termelők csökkenő tendenciát mutattak.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Beismerték Brüsszelben: 50 millió ember tűnik el nyomtalanul Európából – Honnan lesz nyugdíjunk?

Európa népessége a következő évtizedekben egyre öregebb lesz és tovább csökken, ami komoly kihívást jelent majd a munkaerőpiac, az egészségügyi rendszer és a szociális ellátórendszer fenntarthatósága szempontjából, illetve megterheli a költségvetéseket – olvasható az Európai Bizottság most publikált demográfiai jelentésében. A friss becslések szerint a kontinens népessége most tetőzik 450 millió fővel, 2100-ra több mint 50 millióval kevesebb európai lesz majd. Cserébe az évszázad végére majdnem 90 évig fog élni egy átlagos uniós állampolgár, ami mellett valószínűleg fenntarthatatlan lesz a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatár. A negatív trendek alól Magyarország sem tudja kivonni magát, hatékonyabb dolgozókra és bevándorlásra is szükség lehet, hogy a problémát kezeljük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×