Nemzeti park igazgatóságaink feladata mára messze túlmutat a védett természeti területek őrzésén, kezelésén, hiszen az épített, a kulturális, valamint a régészeti örökség terén egyaránt számos feladatot látnak el, amelyre jó példa a Mohácsi Emlékhely - közölte az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a "Hol sírjaink domborulnak" - A Mohácsi Nemzeti Emlékhely szerepe az emlékezet ápolásában című tudományos konferencián.
Az agrártárca közleménye szerint Rácz András úgy fogalmazott: a mohácsi csata 500. évfordulójának méltó megünneplése érdekében az 5 ismert tömegsír közül 2 feltárásáról is döntés született, amelyből egynél már elkezdődött a folyamat. Az emlékévre az áldozatokat méltó módon temetik el.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tervei alapján egy programcsomag keretében sor kerülhet az emlékhely teljes felújítására, amelyen belül a harangláb felújítása idén megtörtént, valamint a kopjafák és sírjelek felújítása is folyamatban van. A beruházás részeként egy 2500 négyzetméter alapterületű látogatóközpont, emlékkápolna, kilátó és központi emlékmű is épül. A program kiterjed a sírfelújításokra, a harctér régészeti kutatásainak finanszírozására, valamint a második mohácsi csata helyszínén lévő emlékmű, illetve szoborpark felújítására is - közölték.
Rácz András emlékeztetett arra, hogy az egykori Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője, Rakonczay Zoltán tevékenysége nyomán született meg az a határozat, amely a tömegsírok körüli 7,5 hektárnyi területet védetté nyilvánította és emlékpark létesítéséről intézkedett. Így nyithatta meg kapuját 1976-ban a Mohácsi Nemzeti Emlékhely, amely azóta is az állami természetvédelem, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében áll.
Felhívta a figyelmet, hogy 2011-ben adták át a Szent Koronát formázó fogadóépületet és kiállítóteret. Az 500 millió forintos beruházásnak köszönhetően az addigi látogatószám megháromszorozódott, és 25-30 ezer főre növekedett - áll a közleményben.