Infostart.hu
eur:
386.39
usd:
332.5
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Cseh Katalin, a Momentum EP-listavezetője (b) és Donáth Anna Júlia, a párt alelnöke, mandátumot szerző képviselők a Momentum Mozgalom eredményváró rendezvényén a Dürer Rendezvényházban az európai parlamenti (EP-) választás napján, 2019. május 26-án.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Cseh Katalin: most meglátjuk, hogy a 450 millió ember milyen Európát szeretne

Cseh Katalin EP-képviselő szerint akár alapszerződés-módosításhoz is vezethet az Európa jövőjéről szóló, tavasszal elkezdődött konferencia, amelyen az állampogárok is elmondhatják, milyen uniót szeretnének.

A momentumos Cseh Katalin nem ideológiai vitának tartja az Európa jövőjéről szóló, tavasszal elkezdődött konferenciát.

"A konferencia Európa jövőjéről történelmi lehetőség arra, hogy az állampolgárokat bevonva gondoljuk át, hogyan tudna jobban működni az EU, mik az elvárásaik a politikusok vagy az intézményrendszer felé" – fogalmazott a Renew Europe EP-képviselője.

A felvetésre, hogy a konzultációk nem mindig abba az irányba mennek-e, amerre a politikusok terelik őket, azt mondta, nagyon bízik benne, hogy ez most nem így lesz.

"A konferencia következő egy évében a tartalmat az állampolgárok véleménye fogja adni, ugyanis egész ősszel Európa-szerte rengeteg rendezvény lesz, ahol az emberek elmondhatják a véleményüket különböző témákban, és bízom benne, hogy viták is lesznek;

van, aki több és nagyobb Európát, van, aki kisebbet és gyengébbet szeretne. Meglátjuk, hogy a 450 millió ember milyen irányt szeretne"

– ecsetelte Cseh Katalin.

Hasonló összeurópai konzultáció húsz évvel ezelőtt is volt, ám az nem járt túl nagy sikerrel, de a politikus azt gondolja, hogy a mostani konferenciának az lesz a "muníciója", hogy "az emberek valóban meg lesznek hallgatva".

"Az Európai Parlament azt képviseli, hogy ki kell tenni a valós problémákat az asztalra, és adott esetben radikálisan is változtatni. Én például hiszek abban, hogy

át kell gondolni az egyhangúság elvárását a külpoltikai és az emberi jogi döntések kérdéseiben,

hiszen probléma, ha egyetlen állam túszul tudja ejteni az egész Európai Uniót" – példálózott Cseh Katalin, aki szerint így akár alapszerződés-módosításhoz is vezethet a konferencia.

"Túlzónak" nevezte, hogy Európának most a "nemzetek Európája" és az "Európai Egyesült Államok" útja között kell választania, szerinte "okos integrációra" van szükség, az EU-nak alkalmazkodóbbnak kell lennie a világ változásaihoz, erőssé, összetartóvá, gyorssá kell válnia.

Beszélt az úgynevezett pedofilellenes törvényről is, amit szégyenteljesnek nevezett. "Borzasztóan aggasztó ez a törvény egy uniós tagállamban, megbélyegzi és a pedofilokkal összemossa az LMBTQ-közösséget. Nehezen tudom elképzelni, hogy ez a törvény összhangban legyen az unió keretrendszerével, úgy tudom, a kötelezettségszegési eljárás is már a küszöbön áll" – jegyezte meg Cseh Katalin.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×