INFORÁDIÓ
2021. július 31. szombat
Oszkár

ökrös oszkár

eu

eu-csúcs

Az ülésteremről készült kép az európai uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozójának második napi tanácskozása előtt Brüsszelben 2021. június 25-én.

Ökrös Oszkár: megkapták, de nem olvasták – innen indult a vita az EU-csúcson

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Biztos, hogy nem fog Magyarország visszakozni egy olyan törvény tekintetében, amely kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket, tehát az oktatást, illetve a gyermekek védelmét helyezi a fókuszba – mondta Ökrös Oszkár, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a pedofilellenes törvényt érő támadásokról, és ismertette az uniós csúcson a digitális Covid-igazolvány, a helyreállítási alap vagy a migráció ügyében született fontos döntések hátterét is.

Ökrös Oszkár az Arénában
 

Mi volt az állam- és kormányfők kétnapos tanácskozásának hivatalos programja a múlt héten?

Az állam- és kormányfők csúcstalálkozójának legalább öt fontos programpontja volt, ez a Covid-19 járványhelyzettel összefüggő koordináció, a nemzeti helyreállítási tervek és jóváhagyásuk előrehaladása, a migráció kérdésköre, illetve a Törökországgal és Oroszországgal folytatott európai uniós kapcsolatok kérdése. Az állam- és kormányfők júniusban és decemberben esedékes reguláris csúcstalálkozója során egyéb kérdések megvitatására is nyílik mindig lehetőség, amikor informálisan bármely kormányfő bedobhat témát.

Mi ennek a menetrendje?

A hivatalos programon általában muszáj végigmenni, legfeljebb a fókuszpontok változnak. Sok olyan programpont van, amely akár évekkel ezelőtt egy ilyen informális felvetésként kezdte. Például Törökország ügye egy ilyen korábban Ciprus által informálisan felvetett problémaként kezdte az életét, és most már napirendre került, mint fő pont.

Az Európai Tanács fontos, de nem döntéshozó, hanem az Európai Unió politikájának napirendjét, irányait meghatározó szervezet, amely ezt az úgynevezett következtetésekben fejezi ki. Arra kell figyelnünk, ami a tanácsi következtetésekben van, vagy arra, ami az egyéb vacsorai beszélgetésekből kiszivárog?

Az Európai Tanács a legfelsőbb szerve az Európai Uniónak, ennélfogva az unió politikai és a stratégiai irányát az unió valamennyi intézménye számára meghatározza, más szervezet, illetve intézmény ezzel ellentétes döntést nem terjeszthet elő, illetve nem fogadhat el, ennélfogva a következtetések, tehát az írásos lenyomata az állam- és kormányfők döntésének az, ami igazán lényeges, ami meghatározza a további munkát. A jelen csúcstalálkozó is szinte mind az öt kiemelt témában konkrét feladatokat szabott a bizottság, illetve a tanács számára, amelyet ezek kötelesek végrehajtani.

Számítottak arra a heves reakcióra, ami Magyarországon a pedofilellenes törvényként elfogadott, de a homoszexualitással kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmazó jogszabálycsomagból adódott európai szinten?

Meglepő erősségű és meglepő felületességű reakciók érkeztek európai szinten, mert a megnyilatkozásoknak a túlnyomó többsége egyértelmű tanúbizonyságát adta annak, hogy az adott nyilatkozó kevéssé ismeri az elfogadott magyar jogszabályt. A kritikasorozatnak a mikéntje is meglehetősen furcsa volt. A magyar parlament ezt a törvényjavaslatot elfogadta, majd a csúcstalálkozót megelőzően, június 22-én került sor a 7. cikk szerinti eljárásban Magyarország harmadik formális meghallgatására, csütörtök-pénteken pedig az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozójára, és a kettő közötti időszakban 16 tagállam nyilatkozatot adott ki, amelyben elítélte a Magyarországon elfogadott törvényt, mindezt úgy, hogy tévesen idézte a magyar jogszabályt. Olyan rendelkezéseket tulajdonítottak ennek a törvénynek, amelyek abban nincsenek benne, olyan célzatot láttak mögé, amely a jogalkotónak nem állt szándékában, és tették mindezt annak ellenére, hogy a csúcstalálkozót megelőzően a nyilatkozatot elfogadó tagállamok részére Orbán Viktor miniszterelnök úr az inkriminált törvénynek a hivatalos angol fordítását megküldte.

Ebből az következik, hogy elolvasták és nem értették meg, vagy elolvasták és megértették, de az eredeti politikai célnak megfelelően működött mindenki, vagy valami harmadik következik belőle?

Talán a legnagyobb arányban a megkapták, de nem olvasták el, így aztán nem is tudták megérteni, hanem sajtóértesülésekből, illetve félrevezető sajtóinformációból tájékozódva és nem a valós törvényszövegre, hanem ezekre a híresztelésekre reagálva fejtették ki az álláspontjaikat.

Az nem lehetett probléma, hogy egy bűncselekményt szabályoznak egy szövegtestben a homoszexualitással kapcsolatos egyéb dolgokkal, ami semmiképpen nem bűncselekmény?

Volt ilyen kritika is, de ez nem jelenti a két témának a tartalmi összemosását. A kodifikációs eleganciáját a dolognak meg lehet kérdőjelezni, de ez nem képezi a vita tárgyát, ez egy úgynevezett salátatörvény. Ráadásul itt van egy erős, hogy azt ne mondjam, wagneri erejű leitmotiv, a gyermekek védelme, ami egyrészt a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni erőteljesebb fellépést, másrészt a rájuk nézve káros tartalmak elleni fellépést összeköti. Tehát itt nem a két téma egybemosásáról van szó, hanem a gyermekek védelmét szolgáló jogszabályokról.

Az Európai Bizottság elnöke szerint a magyar törvény szégyen. Két európai vezető azt tanácsolta, hogy jobb lenne inkább akkor kiszállnunk az Európai Unióból. Ez egy beszélgetés vagy vita volt? Elhangzottak-e konstruktív javaslatok bármely oldalról?

A vezetők vérmérsékletüknek megfelelően nyilatkoztak meg, a holland miniszterelnök, Mark Rutte megnyilatkozása, hogy Magyarország fontolja meg az Európai Unióból való kilépést, egészen példátlan faragatlanságról és otrombaságról tett tanúbizonyságot. Ezt szerintem a megfelelő módon és hangnemben le is reagálta a magyar kormány érintett tagjainak többsége. Az állam- és kormányfők közül azok, akik megnyilatkoztak, nem kérdéseket tettek fel, hogy ennek mi az indoka, miért így szerepel a szövegben, úgy kell-e ezt érteni, ezzel szemben ‒ és ez világosan mutatja, hogy összehangolt politikai fellépésről van szó ‒ inkább kinyilvánították azt, hogy ebben az adott, általuk vélt politikai szekértáborrendszerben ők hová tartoznak és hová sorolják be a magyar kormányt.

Elhangzott-e olyan követelés vagy igény, hogy ha Magyarország változtat a törvénynek a homoszexuálisokkal kapcsolatos rendelkezésein, akkor csend lesz?

Az egyetlen erre utaló megnyilatkozás az Európai Bizottságtól érkezett. Levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben feltett konkrét kérdéseket, illetve megfogalmazott konkrét aggályokat a törvénnyel kapcsolatban, de az, hogy az összes többi megnyilatkozásban ezek a konkrét kifogások rendre elmaradtak, az álláspontunk szerint annak a jele, hogy az uniós joggal ellentétes rendelkezést, jogi kifogást nem találnak a törvényben.

Ha politikai jellegű az ügy és nem jogi, akkor az elképzelhetetlen, hogy Magyarország módosít ezen a szabályozáson? Mert akkor ez egy politikai megfutamodás lenne?

Biztos, hogy nem fog Magyarország visszakozni egy olyan törvény tekintetében, amely kizárólagos tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket, tehát az oktatást, illetve a gyermekek védelmét helyezi a fókuszba. Az Európai Bizottságnak természetesen diszkrecionális joga, mint a szerződések őrének valamennyi tagállamban elfogadott jogszabályt megvizsgálnia, és ha az a gyanúja merül fel, hogy az ellentétes az uniós joggal, akkor megindítja a kötelezettszegési eljárást, amely viszont nem politikai vádaskodások lépéseiből áll, hanem konkrét jogi elemzések, érvek csapnak össze, és mint 2004 óta minden esetben a magyar kormány konstruktívan részt vesz ebben a dialógusban és megvédi a maga álláspontját.

Mi lesz az önök szerint, amit az európai joggal ellentétesnek vélelmeznek a magyar szabályozásban?

Ezt nem tudjuk megítélni, mivel a mi álláspontunk szerint az uniós joggal teljes mértékben összhangban van a magyar szabályozás.

Tíz tanácsi következtetés olvasható a múlt heti kétnapos csúcs után, a Covid-19 az első. Kell valamit még csinálni azonkívül, hogy mindenkit be kéne oltani?

Az unió azt a célt tűzte ki, hogy a nyár végéig a felnőtt lakosság 70 százalékát átoltsa, jelenleg az első oltás tekintetében 54, a második oltás tekintetében mindössze 31 százalék ez az arány, Magyarországon 66,2 és 53 százalék, úgyhogy itt az uniós átlag megemelésében még további tennivalók vannak bőven. A legaktuálisabb fejlemény a digitális Covid-igazolás életbe lépése július 1-től. Van egy hathetes átmeneti rendszer, ameddig a tagállamok még a saját mechanizmusaikat ehhez igazíthatják, de ezt követően közvetlenül hatályos a tagállamokban és alkalmazandó.

Milyen tartalommal lesz a digitális igazolvány feltöltve? Mindenki azt szeretné tudni itt Magyarországon, hogyha ő Szputnyikot vagy Sinopharmot kapott, akkor az olyan lesz-e, minthogyha, mondjuk, Astrát, Modernát vagy Pfizert kapott volna?

A rendelet lehetőségként a nem EMA által engedélyezett oltóanyaggal beoltott emberek szabad mozgását is meghagyja. Az, hogy mely tagállamok élnek ezzel a lehetőséggel, változó, sokan már nyilatkoztak, hogy igen vagy nem, sokan még időt kértek. Még két fontos tényezőt kell megemlíteni: az egyik a Magyarország által folyamatosan kötött bilaterális megállapodások a védettségi igazolványok kölcsönös elismerésére, illetve létezik egy tanácsi ajánlás az EU-n belüli szabad mozgásokkal kapcsolatban, ez a Covid-időszak alatt született, amely különböző színkódokkal látja el az országot a járványügyi helyzet alakulása alapján, és a magas átoltottságnak köszönhetően Magyarország stabilan zöld kategóriában van, így még olyan tagállamok is, amelyek már világosan jelezték, hogy a nem EMA által engedélyezett oltóanyagokkal beoltott személyek számára nem biztosítják a szabad mozgást, egy másik jogalapon, az alapján, hogy Magyarországon kiváló az átoltottsági helyzet, minden magyar állampolgár számára engedélyezik a szabad mozgást. Ilyen például Hollandia vagy Németország, illetve Spanyolország még nem nyilvánított egyértelmű véleményt, hogy ezzel a lehetőséggel él-e, de azt már egyértelműen jelezte, hogy Magyarországról mindenki korlátozás nélkül utazhat Spanyolországba.

A magyar állampolgárok kapnak egy európai kiállítású digitális igazolványt, amin rajta lesz, hogy ők milyen oltást kaptak?

Digitálisan az ügyfélkapun keresztül kérhetik a magyar állampolgárok, papír alapon pedig a kormányablakokban ez kiállítható. Igényelhetik azok, akiket beoltottak, azok, akik átestek a betegségen és azok is, akik negatív PCR-teszttel tudják igazolni, hogy fertőzésmentesek.

Mit kell majd néznie egy magyar állampolgárnak, ha azt akarja tudni, hogy a kezében lévő igazolvánnyal hova mehet?

A kormányzat honlapján az EU digitális Covid-igazolásokkal kapcsolatos minden kérdésre választ kap.

Körülbelül mikorra lesz a rendszer működőképes?

Magyar oldalról ennek a technikai és adminisztratív feltételei készen állnak, uniós oldalról is, de minden egyes tagállamnak be kell tudnia kapcsolódni a rendszerbe, úgyhogy 27-en áll a vásár.

Meddig fog ez működni? Ha esetleg ősszel jön megint egy hullám, akkor egy mozdulattal ki kell majd kapcsolni?

Igen, a rendelet tartalmaz egy úgynevezett vészfékklauzulát, ezt minden tagállam kérte, hogy ha romlanak a járványügyi adatok, akkor a korlátozó intézkedéseket az egészségügyi helyzetek alakulására tekintettel egyoldalúan visszavezethesse, természetesen a partnerek egyidejű tájékoztatása mellett.

A Magyarországon alkalmazott, de az EMA által el nem fogadott oltások bevezetéséről nem volt most szó?

Az Európa Tanácson ez most nem került szóba. A két gyártó kizárólagos felelőssége az, hogy az Európai Gyógyszerügynökség engedélyéért folyamodjon. Mindkét esetben folyamatban vannak a tárgyalások.

Egyről a kettőre jutott a tanács a migráció kérdésében?

Volt fontos előrelépés, most elsősorban olasz és spanyol kérésre került napirendre a migráció témája, hiszen ahogy a járványügyi helyzet és az időjárás javul, úgy ismét egyre több migráns próbál meg bejutni az Európai Unióba. Olaszország elsősorban a tengerből kimentett személyek helyzetével, illetve elosztásával kapcsolatban szeretett volna egy döntést kicsikarni. Időközben az Európai Bizottság kibocsátotta a menekültügyi és migrációs paktumtervezetét, amely jelenleg tárgyalás alatt áll. A portugál elnökség alatt nem sikerült megfelelő előrehaladást elérni, ami abból a szempontból pozitívum, hogy a V4-ekkel, illetve még néhány mediterrán országgal együtt azt az álláspontot képviseljük, hogy ezt egy csomagban kell kezelni, tehát nem lehet egy-egy jogszabályt külön leválasztani erről az összetett rendszerről.

Miért kell egyben megállapodni róla?

Számos módon összefüggenek ezek a jogszabályok egymással, még hogyha látszólag technikai ügyről van is szó. Mondok egy példát. Van az úgynevezett Eurodac rendelet a biometrikus és alfanumerikus azonosításról, de amíg a szolidaritási mechanizmusról, tehát a leglényegesebb és a legnagyobb vitapontról, a relokációról nem sikerül megállapodni vagy nem sikerül végleg levenni a napirendről, addig az Eurodac rendeletben sem fogunk tudni továbbmenni. Ezért törekszünk arra, hogy ezt a csomagot egyben tartsuk. Fontos eredmény, hogy a következtetések nem térnek ki a szolidaritási mechanizmusra, tehát a migráció napirenden volt, következtetéseket fogadtak el, de a menekültek elosztásával kapcsolatban semmilyen megfogalmazás vagy célzás nem született.

Hogy kell a jövőben majd elképzelni a migrációs folyamatot?

Természetesen a tengeren bajba jutott embereket ki kell menteni, efelől nem lehet vita. Azonban a probléma kezelését ennél korábban és távolabb kell megkezdeni. Nem szabad például ilyen elosztási mechanizmusok felemlegetésével olyan szívó hatást képezni, amely azt az üzenetet közvetíti a harmadik országoknak, hogy induljanak útnak nyugodtan.

De hogy lehet ezt megcsinálni? Mert ha már itt vannak, nyilván el kell osztani, mert az olaszok előbb-utóbb belerokkannak.

A nyugat-balkáni útvonal éppolyan jelentős. A Frontex adatai alapján 13 ezer illegális határátlépés történt a 2021-es évben eddig, mind a nyugat-balkáni, mind a középmediterrán útvonalon, tehát a súlypontokat és a megfelelő figyelmet mindegyik érintett migrációs útvonalnak kell szentelni.

A gazdaság helyreállítása is a napirenden volt a múlt heti csúcson. Pénzzel járó határozat, döntés, iránymutatás, következtetés született?

Talán a legfontosabb, hogy az Európai Tanács felszólította az érintetteket, hogy a már benyújtott tagállami tervek jóváhagyására mielőbb kerítsenek sort, hogy minél előbb megkezdődhessen a szükséges összegeknek a folyósítása.

Magyarország hogy áll a tagállami tervekkel?

Május 11-én benyújtottuk. Három tagállam maradt még adós a nemzeti helyreállítási terv benyújtásával: Bulgária, Málta és Hollandia. A már benyújtott 24 tervből az első 12-t a bizottság már jóvá is hagyta. Várható, hogy a következő csomagban kerül majd sor a mi terveink bizottsági vizsgálatára. Az eljárás szerint a bizottságnak két hónapja van megvizsgálni ezeket a terveket, ezután jóvá kell hagynia. Ezt követően a tanácsba kerül a jóváhagyott terv, ott egy úgynevezett végrehajtási határozattervezet is társul mellé. Ezt fogadja el a tanács egy négyhetes időszakban, és ezt követően a tagállamnak még szerződést kell kötnie az Európai Bizottsággal, a finanszírozási megállapodá alapján kerülhet sor az első pénzek folyósítására.

Ebből valamikor őszre lesz pénz?

Ha minden igaz, akkor a bizottsági elfogadás július első felében megtörténhet. Július 13-én és július 20-án ül össze a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa, amikor már a tanácsi jóváhagyási kört megtehetik. Ezt követően az még mindig kérdéses, hogy augusztusban a szlovén elnökség kíván-e ezzel kapcsolatban munkát folytatni, vagy lehetséges, hogy a tanács írásban hagyja jóvá ezeket a terveket. Ha erre sor kerülhet, akkor már szeptember elején megkezdődhet a kifizetés.

Hatalmas pénzről van szó. Látják az országok egymás elképzeléseit arról, hogy hogyan kell ezt az újraindítást végrehajtani?

A jogszabály meghatározza a források céljait, és különböző kvótákat is meghatároz, így például előírja, hogy 37 százalékát a zöldítésre kell fordítani, 20 százalékát digitalizációra. Ezt a magyar terv sokszorosan túlteljesíti, úgyhogy jó esély van rá, hogy a közeljövőben a bizottsági jóváhagyás megszületik, és akkor szeptember elején már sor kerülhet ennek a 13 százaléknak kifizetésére. Magyarország esetében 2511 milliárd forintos összhelyreállítási tervről van szó, amely mind a vissza nem térítendő támogatás.

Hitel továbbra sincs napirenden?

Nincs, de az igénylésére 2023 végéig van lehetőség.

Először jön egy előleg, amivel be lehet indítani a programokat és utána szerződés köttetik az összes többi részére, amivel be is lehet fejezni a programokat?

Nem, a szerződés már az első folyósítást megelőzően kell megkötni. A bizottság köröztetett egy szövegtervezetet, amely alapján ő a tagállamokkal az első kifizetésre szerződni kíván. Itt olyan kérdésekről van szó, hogy egy összegben vagy részletekben lehet és kell kifizetni az előleget. Felvetette a bizottság azt a lehetőséget, ha valaki gyorsan kér pénzt, akkor részletekben fogja megkapni, míg ha egyben kéri, akkor ez szeptemberre fog csúszni a legkorábbi időben is.

Mi a magyar taktika?

Határozzunk meg a kifizetésre egy határidőt.

Hogy lehessen vele számolni?

Igen.

Oroszországgal kapcsolatban mi az Európai Unió álláspontja most?

Az úgynevezett öt alapelv, amelyet még a minszki megállapodásokkal kapcsolatban határozott meg az Európai Unió, maradéktalan betartására szólítja fel Oroszországot, emellett az Európai Bizottság és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő kapott mandátumot az Európai Tanácstól arra, hogy dolgozza ki újabb korlátozó intézkedés lehetséges forgatókönyveit, ide értve a gazdasági szankciókat is.

Mennyire szokott Oroszország összerezzenni, amikor az Európai Unió bármilyen intelmet neki intéz?

Amikor korlátozó intézkedésekkel nem járó, konkrét határidőkkel és menetrendekkel nem operáló következtetések elfogadására kerül sor, akkor annak lényegesen kisebb a súlya. Franciaország és Németország közös javaslattal állt elő, hogy az EU és Oroszország viszonyairól folytatott tárgyalássorozat egyik következő állomása, az egy EU–orosz csúcstalálkozó legyen. De Lengyelország, illetve a balti tagállamok ellenállása miatt úgy szelídült, hogy az Európai Tanács feltérképezi az EU–orosz kapcsolatokról való tárgyalások további módjait és keretrendszerét.

Volna még valamilyen kézzelfogható értelme egy EU–orosz találkozónak, amikor nem olyan nagyon régen volt a Biden‒Putyin-találkozó. Tehát Vlagyimir Putyin ahova el akar menni, oda elmegy.

Nyilván részben ez volt a megfontolás az ötlet mögött, hogy az Európai Unió ezzel is mutassa, jelen van ebben a klubban.

Július elsejétől év végéig Szlovénia a soros elnök. Szomszédos ország, jóban is vagyunk velük most már jó ideje. Mit várunk tőlük?

Üdvözöljük, hogy ismét egy szomszéd ország tölti be a soros elnöki tisztséget. Szlovénia az első poszt-Covid elnökségként készül erre a fél évre. A védekezés utáni helyreállításban kívánnak kulcsszerepet betölteni, a szlovén elnökség a zászlajára az EU ellenállóképességének és a helyreállításnak a célkitűzéseit írta, illetve regionális helyzetéből fakadóan is a nyugat-balkáni uniós integrációt. Még nincs hivatalos elnökségi programja Szlovéniának, de azt már lehet tudni, hogy október első hetében nagy Nyugat-Balkán-csúcstalálkozóra kerül majd sor.

Utána a franciák jönnek. Tőlük várunk valamit?

Kevéssé fókuszált elnökségi programra kényszerülnek rá a nagy tagállamok. Németország még a Covid-járvány legerőteljesebb tombolása közepette is sikeresen keresztülvitte a többéves pénzügyi keretről folytatott tárgyalásokat, és valóban hatalmas munkát végzett. Nyilván egy másik nagy alapító tagállam, Franciaország is hasonló ambíciókkal vág neki. Ami talán a francia elnökség egyik különlegessége lehet, az az Európa jövőjéről folytatandó vita, amely már többször az Európai Unió napirendjére került és több formában, és mindig volt erős köze Franciaországhoz.

Visegrádi miniszterelnöki csúcs is lesz V4‒Balkán találkozóval. Ott mit várunk?

Utoljára ’17-18-ban töltötte be Magyarország a visegrádi együttműködés elnöki tisztségét. Most, hogy újra ránk kerül a sor, egyrészt folytatjuk azt, amit a lengyel barátaink megkezdtek, másrészt értelemszerűen az élet és a gazdaságok újraindításának, illetve a közép-európai együttműködés szorosabbra fonásának a céljaival vágunk bele ebbe az egy évbe.

Közép-európai együttműködésbe mit kell beleérteni? Mert a lengyelek a három tenger együttműködésben, ami egy észak–déli szerveződés, is érdekeltek.

A kettő nem zárja ki egymást, sőt, megerősíti, hiszen az észak-déli együttműködés olyasmi, amit Magyarország régóta szorgalmaz. Fontos célkitűzés volt, hogy az észak–déli infrastrukturális, energetikai és minden egyéb összeköttetéseket legalábbis közelítsük a kelet–nyugati irányba kiépített struktúrákhoz.

Mind a kettőnek része volna Magyarország?

Szimpátiával és támogatólag figyeljük a három tenger kezdeményezést. Tenger híján kevésbé vagyunk ennek sok dimenziójában érintettek.

Nyitókép: MTI/EPA pool/Johanna Geron
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018