eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Szabad bíróság! Szabad Gyöngyöspata! vonulós tüntetés résztvevői a Kossuth téren 2020. február 23-án. A demonstrációt a Szabad Bíróság Szabad Gyöngyöspata, az Amnesty International Magyarország, a TASZ, az 1 Magyarország Kezdeményezés, a Szociális Csomagküldő Mozgalom (Szocsoma), az Idetartozunk Egyesület és a Főnix Mozgalom szervezte.
Nyitókép: MTI/MTI Fotószerkesztőség/Balazs Mohai

Nem olyan egyértelmű, hogyan szabályos ma tüntetni Magyarországon

A TASZ jogásza szerint a mostani szabályozás életszerűtlen és hiányos.

Jelenleg ötszáz ember alatt lehet szabadon tüntetést tartani, ha viszont a létszám meghaladja az ötszáz főt, akkor mindenki számára kötelező a védettségi igazolás. A bejelentéskor a szervezőknek kell megmondaniuk, hogy ötszáznál kevesebb vagy több résztvevőt várnak-e.

Nem világos azonban – hívta fel a figyelmet a Társaság a Szabadságjogokért jogásza –, mi a teendő akkor, ha a bejelentéstől eltérően a rendezvény során ötszáz fölé nő a megjelentek száma.

„Mindenkit kötelezni fognak a védettségi igazolás bemutatására? Feloszlatják a tüntetést? Kinek kell ilyenkor intézkednie: a szervezőknek vagy a rendőrségnek?” – példálózott Hegyi Szabolcs a Népszavának.

A gyülekezési törvény általános szabályai a tüntetés vezetőjének felelősségévé teszik a tüntetés rendjének fenntartását, akinek erről megfelelő létszámú rendező segítségével kell gondoskodnia. Kézenfekvőnek tűnik a fenti kérdésekre azzal válaszolni, jegyzi meg a lap, hogy ha egy alacsony létszámmal bejelentett tüntetésen, amelyhez tehát védettségi igazolvány nélkül lehet csatlakozni, a résztvevők tényleges száma meghaladná az ötszáz főt,

akkor a tüntetés vezetőjének vagy meg kell tiltania, hogy újabb résztvevők csatlakozzanak, vagy ki kell zárnia azokat a már jelenlévő résztvevőket, akik nem tudják a védettségüket igazolni.

Az mindenesetre biztos – közölte a jogász –, ha a tüntetés vezetőjének a rend fenntartására irányuló erőfeszítései eredménytelenek, akkor fel kell oszlatnia a tüntetést. Sőt: ha a rendőrség úgy látja, hogy a vezetőnek fel kellene oszlatni a gyűlést, de ezt felszólításra nem teszi meg, akkor a rendőrség oszlathatja fel a tüntetést, és bírságolhatja meg a tüntetőket.

Hegyi Szabolcs szerint a védettség és a létszám ellenőrzése gyakorlatilag beléptetési rendszer kialakítását követeli meg a tüntetés szervezőitől, ami a praktikus nehézségek mellett elvi problémát is felvet. A gyülekezési törvény szerint a tüntetések nyilvánosak, azokon bárki részt vehet: a hatályos rendeleti korlátozások azonban arra kényszerítik a szervezőt, hogy zárttá tegye a gyűlést és ellenőrizze a résztvevőket – mondta.

A rendelkezések június 14-ig vannak érvényben,

jelen állás szerint azt követően már korlátozások nélkül lehet tüntetni.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×