Középszinten a magyarérettségi első részében az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikk alapján kellett megoldani feladatokat, a szövegalkotási részben a videójátékok vagy a társasjátékok közti választásról érvelhettek az érettségizők, vagy hivatalos levelet írhattak egy természetjáró szakkör elindításáról.

A vizsga második részében a műértelmező szövegalkotási feladatot választóknak egy Mikszáth-novellát kellett elemezniük, míg az összehasonlító műelemzésre voksolóknak egy ismert Arany János- és egy Tóth Árpád-vers összevetése volt a feladatuk.

Sisák Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola szaktanára szerint az idei érettségire

korrekt, jól teljesíthető feladatsort állítottak össze, amely a megszokottnál erősebben épített a diákok által elsajátított tudásanyagra.

A szövegértési feladat kellő terjedelmű volt, az ehhez kapcsolódó tizenegy kérdés közül kettő-három lehetett nehezebben megválaszolható vagy nem teljesen egyértelmű - mondta a szakember. Hozzátette, a rövidebb fogalmazások életszerű feladatai, a társasjátékokkal kapcsolatos érvelés vagy egy szakkörindítást kezdeményező hivatalos levél megírása nem okozhatott nehézséget egy felkészültebb diáknak.

A Mikszáth-novella a többség számára ugyan feltehetően ismeretlen volt, az elemzéshez mégis biztos alapot jelentett, hogy a mű A jó palócok kötetbe tartozik. Szintén fogódzót jelenthetett a diákoknak, hogy bár a lírai alkotások összehasonlításánál a Tóth Árpád-verssel kevesebben találkoztak tanulmányaik során, Arany János Epilógus című műve kihagyhatatlan eleme a tananyagnak - fejtette ki a pedagógus.

A szaktanárok visszajelzései alapján az idei magyarérettségi korrekt, a diákok igényeinek és felkészülésük előzményeinek ismeretében megfelelően összeállított feladatsor volt - értékelt az MTI-nek Komáromi István, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója.

Megjegyezte, a nem könnyű, de a tanárok szerint megfelelő erősségű feladattípusok nem elsősorban lexikális tudást, hanem gyakorlati képességeket igényeltek, így az, aki a feladattípusokra alaposan felkészült, sikeresen eshetett át a "tűzkeresztségen".

Véleménye szerint az érvelési és gyakorlati szövegalkotási vizsgarészben életszerű, a fiatalok életéhez jól kapcsolható feladatot kaptak a diákok, ami megint csak előnyt jelenthet a sikeres teljesítéshez.

A szövegértési feladatrésszel kapcsolatban a visszajelzések alapján némileg meglepő volt, hogy néhány kérdés nyelvtani tudást is mozgósítani kívánt, ami a diákoktól középszinten ugyan jogosan elvárható, de az utóbbi időben érettségin nem szerepelt szövegértési feladatban.

A diákok szerint mindkét feladatsorra elegendő idő állt rendelkezésre

- tette hozzá Komáromi István.

A magyarérettségi első és második részében egyaránt "felhasználóbarát" feladatokkal találkozhattak a diákok - értékelt Varga Yvette, a Siófoki Szakképzési Centrum Bacsák György Technikum és Szakképző Iskola igazgatóhelyettese és magyartanára. A fonyódi intézményben tanító pedagógus véleménye szerint az általa megkérdezett gyerekeknek jó érzéseik vannak az írásbeliről.

Kitért arra, hogy az érettségizők nem találták nehéznek a szövegértést, a szövegalkotásnál a többségük az érvelést választotta a gyakorlati szövegműfaj alkotása helyett, mert úgy érezték, ez áll közelebb hozzájuk.

A szaktanár hozzátette, a vizsgázók szerint az írásbeli első részére kevés volt az idő. Voltak, akik a szövegértéssel a tervezettnél többet foglalkoztak és a szövegalkotást egy kicsit összecsapták, hogy be tudják fejezni a rendelkezésre álló kilencven perc alatt.

Palotás Aranka, a Kiskunfélegyházi Szent Benedek PG Két Tanítási Nyelvű Technikum és Kollégium magyar szakos tanára elmondta, vizsgázóbarát volt az idei magyarérettségi, teljesíthető és kiszámítható ismeretekre épülő szövegértési feladatlapot kaptak a diákok. Szavai szerint a kedvenc feladat egyértelműen a Mikszáth-novellaelemzés volt. Rokolya Csaba igazgató pedig arról beszélt, a megkérdezett fiatalok egyöntetűen azt állították, hogy elegendő idő volt a vizsgára, amely nem volt különösebben nehéz.

Keresztes-Gudmon Veronika, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium magyar szakos osztályfőnöke szerint közismert és alaposan átvett témákról volt szó az idei magyarérettségin. Tapasztalatai szerint a vizsgázók többsége a Mikszáth-novella elemzését és az érvelést választotta.

Az MTI-nek nyilatkozó tanárok és intézményvezetők egyöntetű véleménye szerint

a fertőtlenítésre, a védőmaszk használatára és a távolságtartásra vonatkozó szabályok betartása nem okozott különösebb gondot

a vizsgák megszervezésében, illetve a diákok is gyakorlottá váltak ezen a téren az elmúlt időszakban.