Infostart.hu
eur:
388.61
usd:
335.02
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Védőmaszkot visel egy kávézó felszolgálója a koronavírus-járvány második hulláma miatt Nyíregyházán 2020. november 2-án. Ezen a napon életbe lépett a maszkviselésre vonatkozó új szabály: már az éttermekben, vendéglátóhelyeken és szórakozóhelyeken is maszkot kell viselni - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Újranyitás: ezeket a javaslatokat tette most az iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy amennyiben elértük a kívánt számokat, a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét és térjen vissza a reálgazdaságba. Egy közvélemény-kutatás alapján a lakosság megosztott a kérdésben.

Miután kedden elérte a 2 és fél milliót azok száma, akik már megkapták az első védőoltásokat a koronavírus ellen, a kormányzat szerdán elkezdte a fokozatos nyitást. Azzal együtt, hogy a szakemberek ezt nem tartják megfelelő immunitásnak. „Elképzelhető, hogy egy 70-80 százalékos átoltottság is szükséges ahhoz, hogy ez a járvány végleg megszűnjön” – nyilatkozta nemrégiben Szlávik János infektológus.

Az MKIK a kedden bejelentett lépés után újabbat javasol. Közleményükben pontos szám megjelölése nélkül úgy fogalmaznak, amennyiben elértük a kívánt számokat,

a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét és térjen vissza a reálgazdaságba.

Így a gazdaság azon szereplői, akik eddig kénytelenek voltak működésüket felfüggeszteni, mint például a turizmus és a vendéglátás, megkapnák az esélyt az újraindulásra azzal, hogy a védettséget igazolni tudó polgárok igénybe vehetnék ezeket a szolgáltatásokat. A védettség státuszának ellenőrzéséhez egy applikáció bevezetését javasolják, amellyel bárhol és bármikor zökkenőmentesen ellenőrizni lehet az érintett személy koronavírussal szembeni védettségét.

Gervai Nóra jogász, egészségpolitikai szakértő

diszkriminatívnak tartaná ezt a védett és a nem védett emberek között.

Mint fogalmazott, az oltási igazolás ilyen típusú kiterjesztése egy hármas célrendszert követhet. Egyrészt van egy politikai cél, amit nemzeti konzultáció válasza támaszt alá. A másik a járványügyi cél, illetve egyfajta nyomásgyakorlás arra nézve, hogy minél többen oltassuk be magunkat, hiszen ez az a mód, amivel tulajdonképpen a járványt leginkább le tudjuk győzni. Végül pedig ott van a gazdasági nyitás célja is.

Megosztottak a magyarok az iparkamara javaslatával összefüggésben, derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített Tárki közvélemény-kutatásból.

Pontosan 41 százalék gondolja úgy, hogy egyetértene azzal az intézkedéssel, hogy csak védettséget igazoló okmánnyal lehessen belföldi szállodába menni, és pontosan 41 százalék pedig nem ért egyet vele

– ismertette Belán Miklós, az Everguest alapító igazgatója a részleteket. Hasonló eredmény jött ki az éttermi szolgáltatásokkal összefüggésben is: enyhén az elutasítók felé tolódik a kérdéskör, tehát inkább többen vannak azok, akik elutasítják azt, hogy az éttermekbe csak védettségi igazolásokkal lehessen beülni, tette hozzá. Itt a teljes éttermi szolgáltatásra vonatkozott a kérdés.

Az Everguest alapító igazgatója szerint az oltottsági növekedésével a magyarok hozzáállása is változhat. Belán Miklós azt mondta, fontos megfelelő motivációs eszközöket biztosítani az oltási kedv növelésére. A kutatással szemben erre hatékony módszernek nevezte a védettségi igazolás bevezetését.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×