eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Védőmaszkot visel egy kávézó felszolgálója a koronavírus-járvány második hulláma miatt Nyíregyházán 2020. november 2-án. Ezen a napon életbe lépett a maszkviselésre vonatkozó új szabály: már az éttermekben, vendéglátóhelyeken és szórakozóhelyeken is maszkot kell viselni - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK).
Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Újranyitás: ezeket a javaslatokat tette most az iparkamara

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt javasolja, hogy amennyiben elértük a kívánt számokat, a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét és térjen vissza a reálgazdaságba. Egy közvélemény-kutatás alapján a lakosság megosztott a kérdésben.

Miután kedden elérte a 2 és fél milliót azok száma, akik már megkapták az első védőoltásokat a koronavírus ellen, a kormányzat szerdán elkezdte a fokozatos nyitást. Azzal együtt, hogy a szakemberek ezt nem tartják megfelelő immunitásnak. „Elképzelhető, hogy egy 70-80 százalékos átoltottság is szükséges ahhoz, hogy ez a járvány végleg megszűnjön” – nyilatkozta nemrégiben Szlávik János infektológus.

Az MKIK a kedden bejelentett lépés után újabbat javasol. Közleményükben pontos szám megjelölése nélkül úgy fogalmaznak, amennyiben elértük a kívánt számokat,

a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét és térjen vissza a reálgazdaságba.

Így a gazdaság azon szereplői, akik eddig kénytelenek voltak működésüket felfüggeszteni, mint például a turizmus és a vendéglátás, megkapnák az esélyt az újraindulásra azzal, hogy a védettséget igazolni tudó polgárok igénybe vehetnék ezeket a szolgáltatásokat. A védettség státuszának ellenőrzéséhez egy applikáció bevezetését javasolják, amellyel bárhol és bármikor zökkenőmentesen ellenőrizni lehet az érintett személy koronavírussal szembeni védettségét.

Gervai Nóra jogász, egészségpolitikai szakértő

diszkriminatívnak tartaná ezt a védett és a nem védett emberek között.

Mint fogalmazott, az oltási igazolás ilyen típusú kiterjesztése egy hármas célrendszert követhet. Egyrészt van egy politikai cél, amit nemzeti konzultáció válasza támaszt alá. A másik a járványügyi cél, illetve egyfajta nyomásgyakorlás arra nézve, hogy minél többen oltassuk be magunkat, hiszen ez az a mód, amivel tulajdonképpen a járványt leginkább le tudjuk győzni. Végül pedig ott van a gazdasági nyitás célja is.

Megosztottak a magyarok az iparkamara javaslatával összefüggésben, derül ki az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített Tárki közvélemény-kutatásból.

Pontosan 41 százalék gondolja úgy, hogy egyetértene azzal az intézkedéssel, hogy csak védettséget igazoló okmánnyal lehessen belföldi szállodába menni, és pontosan 41 százalék pedig nem ért egyet vele

– ismertette Belán Miklós, az Everguest alapító igazgatója a részleteket. Hasonló eredmény jött ki az éttermi szolgáltatásokkal összefüggésben is: enyhén az elutasítók felé tolódik a kérdéskör, tehát inkább többen vannak azok, akik elutasítják azt, hogy az éttermekbe csak védettségi igazolásokkal lehessen beülni, tette hozzá. Itt a teljes éttermi szolgáltatásra vonatkozott a kérdés.

Az Everguest alapító igazgatója szerint az oltottsági növekedésével a magyarok hozzáállása is változhat. Belán Miklós azt mondta, fontos megfelelő motivációs eszközöket biztosítani az oltási kedv növelésére. A kutatással szemben erre hatékony módszernek nevezte a védettségi igazolás bevezetését.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 22. 19:22
×
×
×
×