Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A 1. osztályos Áron online matematikaórán vesz részt Nagykőrösön 2021. március 8-án. A kormány döntése értelmében a koronavírus-járvány megfékezésére hatályba léptek a március 22-éig tartó szigorított védelmi intézkedések, az óvodák és az általános iskolák pedig április 7-ig, a tavaszi szünet végéig nem nyithatnak ki.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Egy dolog biztos: a gyerekek nagyon várják április 7-ét

A jelenlegi tervek szerint április 7-én indulna újra a tantermi oktatás az általános iskolákban, a köznevelésért felelős államtitkár szerint azonban a járvány alakulása miatt még változhat ez az időpont. Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában elismerését fejezte ki a gyermekükkel otthon tanuló családoknak.

Az a legfontosabb kérdés, hogy az oltások számának gyors növekedésétől remélhetjük-e a járvány visszaszorulását, további megszorító intézkedéseket már nagyon nehezen viselne el Magyarország, fogalmazott péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. Kiemelte, ahol otthon kellett maradniuk a gyerekeknek, az óvodásoknak, vagy esetleg az általános iskolásoknak, akik digitális oktatásban kell, hogy részt vegyenek, az embert próbáló a családok számára, így róluk csak elismeréssel lehet szólni.

„Kérem őket, hogy támogassák ezt az egész járvány elleni védekezést, mert jó esély van arra, hogy az iskolákat újra tudjuk majd nyitni."

Orbán Viktor a fiatalokra kitérve pedig úgy fogalmazott, láthatóan nehéz állapotban vannak, de legyenek türelmesek, támogassák a védekezést. „Jó esély van arra, hogy szabad nyaruk lesz.”

A köznevelésért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában úgy nyilatkozott: egyelőre arra készülnek, hogy a tavaszi szünet és a húsvét után nyitnak az iskolák. Maruzsa Zoltán szerint azonban a járványhelyzet ezt felülírhatja.

„Ha a járványhelyzet indokolja, akkor készek vagyunk ezen tolni, de ha a számok javuló tendenciát mutatnak, akkor mielőbb szeretnénk nyitni.” A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az egészségügyi szempontoknak maximálisan latba kell, hogy essenek, vagyis az április 7-e (a tavaszi szünet vége) egy flexibilis időpont.

Maruzsa Zoltán azt sem tartotta kizártnak, hogy ütemezett visszatérésről születhet döntés, amely értelmében elsőként az óvodások, majd az általános- és végül a középiskolások térhetnek vissza az intézményekbe.

„A cél azonban az, hogy minél előbb véget érhessenek az oktatásban is a korlátozások, és jelenléti formában folytatódhasson.”

A gyerekek eszelősen várják a nyitást, fogalmazott a budaörsi Herman Ottó Általános Iskola igazgatója. Turcsik Viktor információi szerint a lezárás óta náluk három kollégánál jelentkeztek a Covid tünetei, megfertőződött diákról az osztályfőnökök nem tudnak. Vagyis az intézmény készül a jelenléti oktatásra április 7-től, annál is inkább, mert mint az igazgató fogalmazott, nem rendelkeznek olyan adatokkal, amelyek ez ellen szólnának. Mindenesetre minden eshetőségre felkészültek, szülessen döntés akár csak az utolsó pillanatban is.

Turcsik Viktor azt is leszögezte, hogy az iskolákat nem a távoktatásra találták ki, ami mindenképp a színvonal és a teljesítmény romlásával jár. Tapasztalataik szerint

digitális oktatás idején a diákok 10 százalékát elveszítik, vagy a technikai vagy a támogató szülői háttér hiánya miatt, további 10-15 százalék teljesítménye pedig meredeken visszaesik.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×