A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos szerint a honvédelmi és haderőfejlesztési programban és a ráépülő hadiipari fejlesztésekben egyszerre jelennek meg a nagy állami megrendelések, amelyek a zászlóshajói a gyártók betelepülésének. Ez a folyamat határozza meg az erre épülő kutatás-fejlesztési programot is.

Maróth Gáspár emlékeztetett: 2015–2016-ban a magyar hadiipar nem létezett. „Ami a hátrányunk volt, az hirtelen a történelmi előnyünkké vált, mert az utóbbi néhány évben olyan iparfejlesztésbe tudtunk belevágni, amely technológiailag évtizedekkel előzi meg a környező országok hadiipari színvonalát. Míg szomszédaink azzal küzdenek, hogy az elavult technológiájú hadiüzemeiket életben tartsák, addig mi a beruházásainkkal a magyar hadiipart teljesen más szintre tudjuk emelni” – hívta fel a figyelmet.

A magyar kormány 2016-ban két irányba indult el a hadiipar fejlesztésénél: egyrészt a történelmi hagyományokból eredő német kapcsolatokat vették elő, másrészt próbálták összefogni a visegrádi országok ez irányú törekvéseit is. Azonban a V4-országok más és más stratégiát követtek.

Védett szektor

A szakember kiemelete, a Rheinmetallal közös vegyesvállalat esetében fontos, hogy hosszú távra és a nemzetközi piacra fektet be Magyarország. „A Rheinmetall cégére alatt a saját üzemeinket kötjük be a nemzetközi piacra, ami rendkívüli előnyt jelent” – jegyezte meg a kormánybiztos. Míg a Lynx lánctalpas gyalogsági harcjárművek Zalaegerszegen, a 4×4-es páncélozott terepjárók és más kerekes harcjárművek Kaposváron fognak készülni, addig a győri Rába jövőjével kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a nagy múltú állami cég igen komoly átszervezésen megy keresztül.

Magyar modell

Azt is megjegyezte, hogy a megrendelési oldalon már lehetnek problémák. Egyes, nagy védelmi költségvetésű országok visszavágták a hadiipari beszerzéseiket. Ez azonban nem vonatkozik Magyarországra, amely nagyon alacsony szintről jön fel, és még messze van a kétszázalékos NATO-vállalástól, vagyis van tere a hadimegrendelések bővülésének.

„A hadiipar nagyon szenzitív szektor, ha túlzottan profitorientált, akkor a nagy cégek könnyen meg tudják teremteni a keresletet a termékeik­re, ami igen súlyos politikai kérdéseket vet fel. Ezért is hiszünk a magyar modellben, miszerint ha az állam szerepet vállal, akkor ezek a vegyesvállalatok máshogy működnek, mint egy bizonytalan hátterű offshore vagy tőzsdei cég” – fogalmazott Maróth Gáspár, aki – egyebek mellett – olyan közös kutatásokat is felvázolt, amelyek már a tudományos-fantasztikus irodalom világát idézik.