Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

Közel 900 millióért adta el a Bahart a csopaki kikötőt

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) által meghirdetett, szerda éjjel zárult elektronikus árverésen 889,87 millió forintért kelt el Csopak közforgalmú kikötője.

Kollár József, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója közölte, az MNV Zrt. zárt rendszerében zajló licit lezárása után leghamarabb jövő hét elején derülhet ki, ki a nyertes ajánlattevő.

Ambrus Tibor, Csopak független polgármestere csütörtökön irreálisnak, értelmezhetetlenül magasnak nevezte a liciten kialakult végösszeget. Elmondta a licitet nem várt érdeklődés kísérte, amit az is jól mutat, hogy az utolsó pillanatokban is folyamatosan egymásra ígért három licitáló.

Eltérő ajánlatok

A Balatoni Hajózási Zrt. (BAHART) – amely tavaly került a Magyar Turisztikai Ügynökség által kezelt állami többségi tulajdonba – reorganizációs tervében négy közforgalmú kikötő eladása szerepelt.

A helyi tiltakozások nyomán a hajózási társaság felajánlotta az érintett önkormányzatoknak, hogy eladás helyett hosszú távra bérbe adja számukra a kikötőket.

Hárman elfogadták az ajánlatot, Csopakkal azonban nem sikerült egyezségre jutni, ezért hirdették meg árverésen az ingatlant.

Ambrus Tibor elmondta, a 2,8 ezer négyzetméteres terület egy közforgalom elől el nem zárható mólóból, és egy alig 2 ezer négyzetméteres, mintegy 50 méternyi partszakasszal rendelkező közparkból áll. Ezen a területen 2 százalékos a beépíthetőség, amit le is fed a kikötő pénztárépülete és vizesblokkja, a helyi építési szabály szerint a megengedett maximális beépítési magasság 4,5 méter. Az ingatlanhoz tartozó, 10-12 férőhelyes vitorláskikötő szerinte legfeljebb 20-30 férőhelyre bővíthető.

Emlékeztetett arra, hogy a BAHART-tal történt egyezkedések során mind a négy érintett önkormányzat felajánlotta, hogy megvásárolja az eladásra szánt kikötőjét az értékbecslők által megállapított legmagasabb áron, amely a kikiáltási ár alapjául is szolgált, de erre nem nyílt lehetőségük.

Ambrus Tibor sérelmezte, hogy

míg a csopaki önkormányzat számára a közforgalmú kikötő fenntartásának kötelezettségével adták volna bérbe hosszú távra a kikötőt, a vitorláskikötő nélkül, addig a meghirdetett licit feltételei között már nem szerepel a közforgalmú kikötő üzemeltetése,

csak a móló le nem zárhatósága.

Kollár József az MTI-nek azt mondta: a kikötő meghirdetése előtt Csopaktól semmiféle hivatalos írásos nyilatkozat, illetve ajánlat nem érkezett vásárlási szándékról.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×