Idén eddig tíz olyan ügyben igazolta az elítélés semmisségét, amely évtizedekkel ezelőtt az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvételt torolta meg. Egy további ügyben a Kúria megküldte az iratokat a kérelem elbírálására hatáskörrel rendelkező Fővárosi Törvényszéknek. Idén január 1-jén nyolc semmisségi ügy volt folyamatban, október közepéig további nyolc indítványt nyújtott be a legfőbb ügyész, így jelenleg öt ügy elbírálása van folyamatban.
Egy 2016-os törvény adott lehetőséget arra, hogy a legfőbb ügyész a Kúria eljárását indítványozza a semmisségi igazolás kiadása érdekében. Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló elítéléséket a törvény nem ismeri el ítéletnek. A Kúria végzéseinek indokolásában rámutatott: a semmisség igazolásának jelentősen nagyobb a súlya, mint a korábbi törvényességi óvásnak, mert
a semmisség igazolásával megvalósul az erkölcsi és jogi elégtétel.
A legfőbb bírói fórum kimondta:
az 1956 utáni megtorló perekben eddig érintett összességében több száz embert ártatlanul ítélték el.
Márki Zoltán, a Kúria tanácselnöke egy korábbi interjúban leszögezte: az 1956 utáni megtorló ítéletek hatalommal való visszaélést valósítottak meg, a büntetések végrehajtása önbíráskodás, a halálbüntetéseké pedig előre megfontolt gyilkosság volt.
