Ha egyben nézzük a 2027-es költségvetés számait, a hiánycsökkentést, a növekedési tervet, az inflációt, akkor véleményem szerint a makropálya nagyjából kijöhet így, de ahol számomra egy kicsit túl derűlátónak tűnik a tervezet, az nem is a gazdasági növekedés mértéke, hanem az infláció tűnik egy picit optimistának ezzel a csupán 3 százalékkal – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

Hozzátette: a költségvetés társadalmi, politikai céljai alatt azt kell érteni, hogy az átlag alatt keresőknek csökken az adója, nőnek a legalacsonyabb nyugdíjak, nem is kicsit, és elég sokan kaptak fizetésemelést – mindennek a jelentős része fogyasztásba fog menni, ami kereslet oldalról húzhatja az árakat. A másik oldalról pedig sok pici adóemelés van, ami viszont költségoldalról húzhatja az árakat – fogalmazott, hozzátéve: „a növekedést illetően nagyjából mi is körülbelül ezt jelezzük előre az MBH-ban”.

A 364-es átlagos euróárfolyamra vonatkozó tervet is rendben lévőnek gondolja. A több mint 400 milliárdosra tervezett minisztériumi megtakarításokkal kapcsolatban azonban elmondta: ez még nincs kibontva, ezért felmerül a kérdés, hogy sikerül-e vagy nem sikerül végül ennyit megtakarítani.

Árokszállási Zoltán hangsúlyozta: a piacok bíznak benne, hogy valóban be fogjuk futni az előre jelzett pályát a következő években, és tényleg be fogjuk vezetni az eurót – ez viszont

köti a kormány kezét annyiban, hogy ha esetleg jövőre azt látják, hogy talán nem fog ez a 4,9 százalékos hiányadat összejönni, hanem mondjuk 5,5 felé megyünk, akkor lépéseket fog tenni, hogy ne legyen magasabb a hiány.

Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője szerint nem lehet azt mondani, hogy a kormány túlságosan nagy gazdasági növekedést tervezett volna be, amiről előre lehetne tudni, hogy az adóbevételek a felültervezett növekedés miatt úgysem fognak teljesülni. Ugyanakkor azért azt látni, hogy bevételi oldalról tényleg az jelentheti a legnagyobb kockázatot, ha esetleg ez a növekedés mégsem így alakul. De ez a növekedési előrejelzés a jelenlegi információk szerint „rendben van” – fogalmazott az elemző.

Kiemelte: rendkívül bizonytalan globális környezetben élünk, például egy fokozódó energiaválságon ez a növekedési várakozás elcsúszhat, ilyen kockázattal számolni kell.

A kiadási oldalról Nyeste Orsolya szerint egyelőre nagyon nehéz bármit mondani, talán a költségvetési törvény megjelenése után tisztább lesz a kép.

„Nagyon ambiciózusak a kiadáslefaragási tervek, főleg ami az állam saját működését illeti. Alapvetően az van a fókuszban, hogy

az állam magán szeretne nagyon sok pénzt megspórolni a felesleges kiadások levágásával. De hogy ez sikerülhet-e, azt most nagyon nehéz megmondani, hiszen erről nem nagyon van tapasztalatunk.

A bürokrácia hajlamos túlterjeszkedni és folyamatosan nőni, tehát ez most mindenképpen egy különleges eset, hogy az állam kevesebbet szeretne költeni önmagára, minisztériumok működésére, de az eredményét csak jövőre fogjuk látni, amikor hónapról hónapra kijönnek a havi költségvetési mérlegek. Akkor derül ki az is, hogy ez fenntartható-e” – mondta Nyeste Orsolya.

A kormány eddig megismert intézkedései és a jövő évi költségvetés nagyban átrendezi a jövedelmi viszonyokat, a kisebb jövedelműek javára – sok minden más mellett erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője és Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A beszélgetést Exterde Tibor vezette, a teljes interjút megnézheti és meghallgathatja alább.