A Mandiner kettős interjút közöl: Márky-Zay Pétert, Hódmezővásárhely és Cser-Palkovics Andrást, Székesfehérvár polgármesterét kérdezték az önkormányzatok mozgásteréről, finanszírozásáról. Máry-Zay Péter szerint, mind az önkormányzati, mind az országos politikában a cél az, hogy Magyarország olyan európai jogállam, demokrácia és piacgazdaság legyen, ahol nincs megfélemlítés, sem korrupció. Arra a kérdésre, hogy vállalná-e 2022-ben a miniszterelnök-jelöltséget Márky-Zay Péter úgy válaszolt, hogy

az ember egy új feladat elől nem fut el, amely az ország és gyermekei jövője szempontjából is kritikusan fontos.

Cser-Palkovics András úgy fogalmazott, hogy polgármesterként törekedni kell arra, hogy a településvezető a pártpolitikai törésvonalakon átnyúlva meg tudja szólaltatni az ott élőket. Hozzátette, hogy az erős állam alapkövét az önkormányzatok jelentik, de

az önkormányzatiság megteremtésében a nem az állam a legfontosabb szereplő,

hanem maguk az önkormányzatok, mert ma már saját maguk határozhatják meg fejlesztési stratégiájukat. A kettős interjúban olvashatnak még az adósságkonszolidációról, az önkormányzatok mozgásterének szűküléséről, az önkormányzati feladatok közül kikerülő egészségügyről és oktatásról. Márky-Zay Péter pedig külön keretben arról is kérdezték, hogy miért vállalta Ujhelyi Istvánnal együtt a cserdi polgármester, Bogdán László temetési költségeit.

A Figyelő arról ír, hogy nagy átalakulás előtt állnak a plázák. A veszélyhelyzet idején a bérbeadók zöme elengedte a bérleti díj felét, a kényszerű zárvatartás így is a kis alapterületű üzletek tulajdonosait súlyosan érintette, nehéz talpra állniuk az újranyitást után is. Így hosszabb távon a plázák képe mágváltozhat,

a különlegesebb, egyedi áruféleségek kínálata szűkül és diadalmaskodik a globalizáció

– írja a Figyelő.

A Művészetek hullámvölgye címmel közöl vezércikket a HVG. A veszélyhelyzet vége óta az összes koncertemet megtarthattam volna, ha nem keverik össze a nyári, ivós–bulizós–lángosozós fesztiválokat a normál fellépésekkel, ahová moderált, ültetett közönség jár – nyilatkozta Dés László, aki a kényszerszünet idején az eddig mindig halogatott önéletrajz írásba fogott. De

sok művész lába alól teljesen kicsúszott a talaj

– fogalmaz a HVG –, többen pizzafutárok lettek, neves művészek kezdtek vendéglátózni. Honlap is indult, hogy a munka nélkül maradt művészeket és a reménybeli munkaadókat összehozzák. A szakemberek 40 milliárd forintra becsülik a könnyűzenei ágazat veszteségét. A lap úgy értesült, hogy a jövő kedden a kormány elé kerülő előterjesztés augusztus 15-e után sem engedélyezi az 500 főnél nagyobb nem ültetett fesztiválok megrendezését. Ezt erősíti Demeter Szilárd könnyűzeneügyi miniszteri biztos nyilatkozata a kulturális kabinet ötmilliárd forintos mentőcsomagjáról. A HVG információi szerint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere

200 főben maximálná a kulturális események látogató számát.

A cikk kitér a sportversenyek, tömegrendezvények engedélyezésére is és hogy ezek miért képeznek kivételt, milyen hasznot remél ettől az ország vezetése. Továbbá az online forgalmazás lassan kiépülő új útjairól és az erősödő digitális kultúra fogyasztásról is ír a vezércikk.