Sopron mellett a győri, a komáromi és a mosonmagyaróvári kistérségben végzik a munkát - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF).

A csapadékhiányos tavaszi időjárás miatt az elmúlt hónapokban kevés helyen kellett beavatkozni a csípőszúnyogok ellen. Korábban a Velencei-tónál, a Kőrösök mentén, továbbá a Duna középső és alsó szakaszán végeztek biológiai lárvagyérítést a szakemberek - közölték.

Csongrád-Csanád megyében Magyarországon elsőként juttattak ki a biológiai gyérítés során granulátumos készítményt légi módszerrel nagyobb területre. Az eljárás az ártéri erdőkben és más, növényzettel borított tenyészőhelyeken hoz érdemi eredményt. A katasztrófavédelem által koordinált program keretében ezzel valamennyi rendelkezésre álló gyérítési technológiát alkalmazzák - írta az OKF.

Hozzátették: a folyók vízállása továbbra is alacsony, így az árterületeken nem tudtak nagyobb, összefüggő csípőszúnyoglárva-tenyészőhelyek kialakulni.

Most

az elszórt, egyenként kisebb, de jelentős számú vízmegállások, valamint az állandó elöntésű tenyészőhelyek megemelkedett vízszintű szegélyzónái jelentik a csípőszúnyoglárvák elsődleges élőhelyét.

Ez utóbbiakat földi úton kezelik, a következő napokban a Dunántúl északi részén, Mosonmagyaróvár, Győr, Sopron és Komárom térségében.

Megjegyezték: a nagyszámú, apró, eldugott erdei pocsolyákat ezzel a módszerrel nem lehet kezelni, ezért az azokból kirepülő imágók ellen valószínűleg rövidesen kémiai gyérítéssel kell majd védekezni.

Felhívták a figyelmet arra is, hogy a csapadékos időszak után kiemelten fontos, hogy a lakókörnyezetünkben kialakuló mikrotenyészőhelyeket felszámoljuk. Célszerű a vízgyűjtőként szolgáló kerti eszközöket - virágcserepek, játékok, madáritatók - összegyűjteni vagy néhány naponta kiüríteni, az esővízgyűjtő hordókat szúnyoghálóval lefedni, valamint az árkokat rendben tartani, hogy hosszabb időre ne tudjon benne megállni a csapadék.