Kovács Zoltán a nemzeti konzultációk alapötletét és szellemiségét vázolva azt mondta: a nemzeti konzultációk sorozatának célja, hogy olyan politikát, intézkedéseket és jövőképet vázoljanak, amely találkozik a magyar emberek jövőről alkotott elképzeléseivel, a változások pedig a lehető legtöbb magyar ember érdekében és javára történjenek.

Kovács Zoltán kiemelte: az illegális migrációval kapcsolatos nemzeti konzultáció sokat segített abban, hogy a 2015-ös kihívásokat a kormány sikeresen tudta kezelni, illetve úgy kezelte, hogy "egész Európa és a világ számára is példát mutatott".

Az elmúlt években az gondolták, hogy az illegális migrációs nyomás lesz a legnagyobb probléma, most azonban kiderült, hogy a koronavírus-járvány talán a legnagyobb kihívást jelenti a rendszerváltás óta, hiszen az utóbbi 10 év eredményei és intézkedései is veszélybe kerültek - mondta.

Hangsúlyozta: akár európai, akár világszintű összehasonlításban Magyarország kormánya képes volt arra - az elmúlt tíz év eredményeit és tapasztalatait is figyelembe véve -, hogy kellő időben kellő intézkedéseket hozzon. Úgy fogalmazott: némi büszkeséggel is mondhatják, hogy a járvány első hulláma elleni védekezésben sikert érte el, győzelmet arattak. Ez közös siker, ehhez szükség volt a kormány döntései mellett arra is, hogy a magyar emberek rendkívül fegyelmezetten vettek részt a védekezés folyamatában - tette hozzá.

Nyilvánvalónak nevezte, hogy a járvány nemcsak az egészségügyet, hanem a gazdaságot is próbára tette. Ezért van szükség arra, hogy a nemzeti konzultáció a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a védekezés esetleges további hullámairól és gazdasági intézkedésekről is szóljon - mondta.

A nemzeti konzultációról Kovács Zoltán közölte:

az első kérdések a koronavírus-járvány elleni intézkedésekre vonatkoznak, majd

- látva, hogy az egészségügyi rendszer sok helyen még Nyugat-Európában is szinte pillanatok alatt omlott össze a terhelés alatt -, azt is megkérdezik, hogyan lehet fenntartani a járványügyi készültséget, hogyan tud Magyarország még hatékonyabban felkészülni. Tesznek fel kérdést a készletgazdálkodásról, illetve a digitális oktatásról is.

Kikérik a magyarok véleményét arról is, Brüsszel, illetve az EU járványügyi szervezete szerintük miért késlekedett. Egy sor gazdasági intézkedésről is meg kell kérdezni a magyarokat, különös tekintettel az esetleges ellenséges felvásárlási szándékokra, valamint azokra a tervekre - köztük Soros György tervére - amely örök kötvények formájában az uniós tagállamokat hosszú időre, akár generációkra eladósítanák.

Van miről beszélni, különös tekintettel arra, hogy a Balkánon a koronavírus-járvány terjedése összekapcsolódott az illegális migrációval is, az ottani táborokban és menekültközpontokban tömeges fertőződések és betegségek jelentek meg - emelte ki Kovács Zoltán. Arról is beszélt: a konzultáció során megkérdezik újra a magyarok véleményét arról, hogy az illegális migrációval kapcsolatban mit gondolnak a 2015 óta tapasztalható fejleményekről.