-5 °C
A magyar koronavírus-veszélyhelyzeti intézkedésekről és a demokráciáról tartottak vitát az Európai Parlamentben, úgy, hogy nem engedték felszólalni a magyar kormány képviseletében Varga Judit igazságügyi minisztert, aki ezért beszédének szövegét a Facebook-oldalán hozta nyilvánosságra.
A vitaindítóban a soros elnök Horvátország minisztere, Nikolina Brnjac azt mondta: a tagállamok önálló fellépése szükséges volt a koronavírus-járvány elleni hatékony védekezéshez, ám mivel ezek egy része kihat a demokráciára, az alapjogokra és a jogállamiságra, elkerülhetetlen, hogy ezen intézkedések időben korlátozottak, arányosak legyenek és kontroll alatt álljanak.
"Magyarország esete aggodalmakra ad okot, mert a veszélyhelyzettel kapcsolatban úgy tűnik, hogy sokkal szélesebb helyzetben alkalmazták az intézkedéseket, mint más államokban és nincs időkorláthoz kötve"
- mondta Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke a felhatalmazási törvény kapcsán.
Deli Andor fideszes európai parlamenti képviselő szerint aggodalomra ad okot, hogy a képviselők 90 százaléka nem tudott részt venni a vitán.
"A magyar kormány részvételét az Európai Parlament elnöke nem segítette, annak ellenére, hogy az ügyrendi szabályok ebben nem akadályozták. Az online részvételt pedig teljesen kizárták, miközben az áprilisi plenáris ülésen a szocialista és liberális frakciók vezetői a kivetítőkön szólalhattak fel.
Most ez miért nem lehetséges a magyar kormány számára?"
- sérelmezte a fideszes képviselő.
Gunnar Beck, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagja kiemelte: a magyar parlament folyamatosan ülésezik, miközben az európai parlamentbe a képviselők többsége a járványhelyzet miatt nem tud bemenni. "A kétszínűség bűnébe nem Magyarország esett, hanem az Európai Unió" – fogalmazott a politikus.
A vitában többen szóvá tették, hogy folytatni kellene Magyarországgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást, amelyet a járványhelyzet miatt függesztettek fel, illetve, hogy vissza kellene tartani, vagy jogállamisághoz kellene kötni a Magyarországnak járó uniós pénzeket.
"A Fidesz mindig egy kicsit tovább megy. Szerintem direkt teszik, hogy más országok és kormányok is kövessék ezt az utat" – mondta a svéd Malin Björk, az Egységes Európai Baloldal Északi Zöld Baloldal képviselőcsoport tagja. Gwendolin Delbos-Corfield zöldpárti képviselő szerint a magyar kormány hátat fordít a demokráciának, míg Ramona Strugariu, a Renew Europe képviselője az európai értékektől való elfordulásról beszélt. Birgit Sippel, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének tagja szerint a magyar kormány a vírus helyett az ellenzékkel és a civil szervezetekkel számol le.
"Vannak itt olyan intézkedések is, amelyek például az olasz Conte kormány részéről legalább nem ennyire jogszerűek, ott is rendeletekkel kormányoznak, leépítve a demokráciát. Magyarországon a parlament hatalmazta fel Orbán Viktort a rendeleti kormányzásra" – mondta Annalisa Tardino, az Identitás és Demokrácia képviselőcsoport tagja.
Többen párhuzamot vontak a Magyarországról és Lengyelországról szóló viták között, de volt, aki a spanyol kormányt kritizálta a válság alatti autoriter intézkedései miatt.
A vita zárásaként Vera Jourová, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: folyamatosan figyelik a magyar rémhírterjesztési törvény alkalmazását, és az önkormányzatok helyzetét, figyelve: jogi útra tudják-e terelni a dolgot.
"Még nem indítunk kötelezettségszegési eljárást, de fenn kell tartani a költségvetési pénzek kifizetésénél a feltételhez kötést"
– hangsúlyozta Vera Jourová, aki reméli, hogy a kormányok által hozott vészhelyzeti intézkedéseket fokozatosan felváltják a célzottabb inztézkedések, amelyek megfelelnek a tagállamok alkotmányos kereteinek.
"Magyarországtól is azt várjuk, mint a többi tagállamtól, hogy folyamatosan visszatérjen a vészhelyzeti kormányzástól a korábbi normalitásba" – mondta Vera Jurová.
