eur:
414.12
usd:
394.36
bux:
78901.8
2024. december 4. szerda Barbara, Borbála
Nyitókép: Facebook/Szijjártó Péter

Kiderült, mennyi egészségügyi védőfelszerelésre van szerződése Magyarországnak

Folyamatos az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök behozatala, a Kína és Magyarország közötti légihíd megállás nélkül üzemelt húsvét idején is - mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden az Országgyűlésben. A Facebookon arról beszélt, hogy Üzbegisztán további 500 ezer maszkot küldött.

Szijjártó Péter napirend előtti felszólalásában kifejtette, az elmúlt egy hét alatt 26 repülőgép, azokon összesen 13 millió 207 ezer maszk, 6 millió 203 ezer védőruha, továbbá 155 ezer teszt és 101 lélegeztetőgép érkezett.

Kiemelte, Magyarországnak több mint 148 millió 700 ezer maszk beszerzésére van szerződése, amelyből 46 millió 855 ezer érkezett meg; 3 millió 305 ezer tesztre van szerződés, amelyből 352 ezer megérkezett, a 47 millió 754 ezer leszerződött védőfelszerelésből pedig 20 millió 292 ezret vettek át. Ezen a héten is folyamatosan érkeznek majd a szállító-repülőgépek Budapestre fedélzetükön a védekezéshez szükséges újabb eszközökkel.

Magyarország segített a jelenleg legrosszabb helyzetben lévő Olaszországnak is 100 ezer maszkkal és 5 ezer védőruhával az olasz kormány kérése alapján.

A magyarok lakta határon túli területeken szintén komoly kihívásokkal néznek szembe, minden határon túli magyar közösség meg is kereste a magyar kormányt, és "mivel minden magyar felelős minden magyarért", az elmúlt hét végén elindultak a szállítmányok, amelyek Kárpátalja kivételével már mindenhova meg is érkeztek. Így Erdélybe, Felvidékre, Vajdaságba, Szlavóniába és Muravidékre összesen 710 ezer maszkot, 32 ezer védőruhát és 200 ezer kesztyűt küldött a magyar kormány - tájékoztatott Szijjártó Péter.

A miniszter korábban a Facebook-oldalán beszámolt arról is, hogy Üzbegisztán a korábbi 150 000 maszk után most még 500 000 maszkot küldenek, amit már útnak is indítottak Bakuba, ahova a még kedden megérkezik a magyar repülőgép is, ami elhozza Budapestre.

Kiemelte: "nagyszerű dolog", hogy ezekben a nehéz időkben is vannak baráti nemzetek, amelyekre számíthatunk. Nagyon hosszú azoknak az országoknak a listája, amelyek Magyarországtól segítséget kértek - többnek segítettek is -, viszont nagyon rövid azon országok listája, amelyek segítséget ajánlottak. Hozzátette: közös bennük, hogy mind keletre találhatók Magyarországtól és Kína kivételével mind tagjai a Türk Tanácsnak, amelyben Magyarország megfigyelő már csaknem két éve.

A külügyminiszter kitért rá: annak érdekében, hogy ez az együttműködés hosszú távon is a lehető legjobb legyen, harmincról százra emelték a Magyarországon tanuló üzbég ösztöndíjasok számát.

Javaslatok és kritika a frakcióktól

A parlamentben a frakciók reagáltak a Szijjártó Péter által elmondottakra.

Lukács László György (Jobbik) a maszkviselés fontosságát hangsúlyozva azt kérdezte: a miniszter lát-e arra lehetőséget, hogy az állam az ország minden állampolgárának biztosítson maszkot. A Jobbik szerint közterületen, nyilvános helyen kötelezővé kellene tenni a maszkviselést.

Szakács László (MSZP) szerint a húsvéti hétvégén az volt látható, hogy az egészségügyben nem a stabil, erős kéz kormányzott. Bírálta, hogy a szakellátásból kivonják a súlyos, de nem koronavírusos betegeket, és kijelentette azt is: nem tartja helyesnek az intézményvezetők leváltását.

Arató Gergely (DK) szerint mindent elmond a kormány egészségpolitikájáról, hogy már sokadszorra a külügyminiszter és nem az egészségügyért állítólag felelős emberi erőforrások minisztere számol be a koronavírus elleni védekezésről. Önök csak azzal tudnak dicsekedni, amit külföldön érnek el, illetve hogy mit visznek ki az országból, de azzal nem, mi történik az országban - közölte. Szóvá tette, hogy

minden nyolcadik fertőzött egészségügyi dolgozó, mert nincs elég maszk.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt kérte, hogy előbb az egészségügyi intézmények, majd a magyar állampolgárok kapjanak maszkot és csak utána küldjön az ország segítséget a határon túli magyaroknak, majd azt követően nyújtsanak segítséget más országoknak.

Keresztes László Lóránt (LMP) arra kérte a kormányt, hogy a patikákba is jusson a beszerzett védőfelszerelés, az emberek érezzék, hogy a beszerzéseknek van eredménye. Azt kérdezte: van-e garancia a Kínából érkező eszközök minőségére? Ugyancsak választ várt arra, hogy beszerezhető-e a szükséges mintegy 8000 lélegeztetőgép.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a nap mélypontjának nevezte, hogy a Jobbik azt követelte: ne juttassanak védőfelszerelést a határon túli magyaroknak, hiszen teljes kiviteli tiltást akarnak. Úgy fogalmazott: semmiben sem sikerül megkülönböztetniük magukat a DK-tól.

Kocsis Máté (Fidesz) kijelentette: mielőtt bárki "bezzeg Romániát" emlegetne, nézze meg az ottani eszközellátottságot, és azt, hogy a románok első lépésükben az IMF-hez fordultak.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Csoma Mózes: Dél-Korea népszerűtlen elnökének kínos próbálkozása volt a hadiállapot

Csoma Mózes: Dél-Korea népszerűtlen elnökének kínos próbálkozása volt a hadiállapot

Nem valószínű, hogy a dél-koreai államfő a hadiállapot teljesen indokolatlan bevezetését követően hivatalában maradhat – fogalmazta meg álláspontját az InfoRádióban Csoma Mózes Korea-kutató. A korábbi szöuli magyar nagykövet szerint Jun Szogjol ezzel a kétségbeesett lépéssel próbálta megakadályozni, hogy alkotmányos módszerekkel elmozdítsák őt a hivatalából.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.04. szerda, 18:00
Orbán Gábor
a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
Kettészakad az ország: lesújt az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra

Kettészakad az ország: lesújt az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra

A Green Policy Center friss jelentése azt mutatja be, hogyan áll a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz történő alkalmazkodásban. A mezőgazdaság az éghajlatváltozásnak leginkább kiszolgáltatott ágazat hazánkban. Az éghajlatváltozás a mezőgazdaságot várhatóan leginkább az évi, és mindenekelőtt a nyári átlaghőmérséklet növekedésében, a csapadékeloszlás egyenetlenebbé válásában, és az időjárási szélsőségek gyakoriságának növekedésében fogja sújtani. A változások ugyanakkor nem ugyanolyan mértékben érezhetőek és hatnak az ország különböző tájain. A 2022-ben és a 2024-ben tapasztalt szélsőségesen aszályos időszakok során megerősítést nyert, hogy az ország hidrológiai szempontból kettészakadt, ami azt jelenti, hogy a Dél- és Közép-Alföld különösen sérülékeny.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×