Krisztus feltámadásának ünnepe alkalom, hogy szembenézzünk a saját hitünkkel - hangsúlyozta az esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján. Erdő Péter bíboros a budapesti Szent István-bazilikában, a koronavírus-járvány miatt hívek nélkül megtartott szentmisén arról beszélt: Krisztus feltámadásának üzenete a keresztény hit alapja, a húsvét pedig alkalom arra, hogy mindenki szembesítse a saját életét a hitével, és vigaszt nyerjen. (Részletek és a szentmise videója itt.)

A Szent Péter tér közepén álló obeliszktől a Szent Péter-bazilikához vezető lépcsősor tetejéig haladt az idei római keresztút nagypéntek este. A meditációk szövege a fizikai és lelki börtönbe zárt emberiséghez szólt a koronavírus-járvány miatt hívők nélkül maradt téren. Ez az első húsvét az egyház történetében, amelyet hívők nélkül, az interneten rendeznek meg.

Meghaladja az 1,7 milliót a koronavírus fertőzöttek száma a világon. A Covid-19 betegségben már több mint 96 ezer ember halt meg, de több mint 376 ezren felgyógyultak a kórból. A kórokozó 184 országban van jelen. A legtöbb regisztrált fertőzött jelenleg az Egyesült Államokban van.

Magyarországon már 1310 embernél igazolták a koronavírus-fertőzést, újabb 8, főként idős, krónikus beteg halt meg. Ezzel 85-re emelkedett az elhunytak száma. 115 ember gyógyultan hagyhatta el a kórházat. Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta: a járvány üteme és terjedése egyértelműen felgyorsult.

Megkezdte a Pesti úti idősotthonban az országos tiszti főorvos által előírt intézkedések végrehajtásának ellenőrzését a járványügyi hatóság. Előzőleg dokumentumokkal cáfolta a főváros felelősségét a tömeges fertőzések miatt a főpolgármester. A Karácsony Gergely által közzétett levelek szerint Budapest vezetése három hete kérte a kormányhivatal vezetőjét, az egészségügyért felelős minisztert és a tisztifőorvost is, hogy a kórházak ne küldhessenek vissza negatív koronavírusteszt nélkül idős embereket az otthonokba. A fővárosi kormányhivatal vezetője ugyanakkor indokolatlannak nevezte a betegek tesztelését.

A kórházigazgató súlyos mulasztásával indokolta a székesfehérvári megyei kórház vezetőjének leváltását az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Csernavölgyi István a Fejér Megyei Hírlapnak küldött közleményében azt írta: bár az intézmény telefonon pontos és naprakész adatokat szolgáltatott, az elektronikus adatszolgáltatás egy esetben csúszott. Hangsúlyozta: ez adminisztrációs és nem főigazgatói feladat, ezértjogi lépéseket tesz az ügyben.

Újabb gyógyszerek kivitelét tiltotta meg az illetékes hatóság Magyarországon. Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet ezúttal antibiotikumok, kábító fájdalomcsillapító gyógyszerek és altatók exportjára rendelt el tilalmat a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásáért.

Közös nyilatkozatban bírálja a kormány válságkezelési csomagját 15 közgazdász. A többek között Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Felcsuti Péter, Király Júlia, Mellár Tamás és Palócz Éva által aláírt dokumentum szerint a kabinet intézkedései a Magyarországon kibontakozó gazdasági válság kezelésére elégtelenek, a társadalmi katasztrófával pedig említés szintjén sem foglalkoznak. A gazdasági szakemberek sürgetik a társadalom tehetősebb rétegeinek bevonását a válságkezelésbe, a költségvetési kiadások jelentős növelését és a halasztható kiadások érdemleges csökkentését.

Megdöbbenéssel reagált az MSZP a miniszterelnök pénteki nyilatkozatára, miszerint az egészségügyben dolgozók 20 százaléka fog megfertőződni a koronavírussal. Az ellenzéki párt követeli a szociális szférában dolgozók 500 ezer forintos egyszeri juttatását, folyamatos tesztelését, védőfelszereléssel történő ellátását, valamint minden bentlakásos intézményben lakó azonnali tesztelését. A Demokratikus Koalíció közben azt szorgalmazza, hogy teszteljék a külföldről érkezett maszkokat, hogy kiderüljön, alkalmasak-e egyáltalán a használatra.

A kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának tervezett átalakítása miatt tiltakozik a Jobbik. Ander Balázs, az ellenzéki párt, illetve a parlament kulturális bizottságának alelnöke hangsúlyozta: nem az érintettek közalkalmazotti státusát kellene elvenni, hanem rendezni a rendkívül alacsony bérüket. Egy friss törvényjavaslat alapján a jövőben a munka törvénykönyve vonatkozna a közgyűjteményi, könyvtári, levéltári, múzeumi és közművelődési ágazat dolgozóira.