Gyerekeknél a betegség hogy, hogy nem, gyakorlatilag mindig enyhe lefolyású. Tehát a fiatalabb korosztály kevésbé érintett, és ugyan a gyerekeknél is történhet fertőződés, súlyos betegség rendszerint nem fordul elő, a betegség súlyossága az életkorral ugyanakkor meredeken emelkedik – hívta föl a figyelmet az ELTE TTK elméleti biológusa az InfoRádiónak.

Müller Viktor arra is kitért, egy járvány kezdetén,

amikor a szakemberek a halálozási rátákat megbecsülik, az rendszerint a valóság fölülbecsülése.

Ez attól is függ például, hogy milyen teszteléseket tudnak végrehajtani. A mostani helyzetben a legtöbb országban nincs olyan kapacitás, amely segítségével az esetek zömét felderítsék; ez a gazdag országokra is érvényes, ugyanis világszerte hiány van azokból a kémiai reagensekből, amik a teszthez szükségesek. Ha pedig nem lehet mindenkit tesztelni, a súlyosabb tünetekkel rendelkezőket ismerjük fel könnyebben, így a komoly esetek száma több lesz, mint a betegség valódi aránya a teljes népességre vonatkoztatva – magyarázta a szakember, megismételve: „tehát, amikor ilyen ijesztő, 5-6 százalékos ismert esetekre vonatkoztatott halálozási rátákról beszélünk, akkor az a valóság fölülbecsülése”.

Ahogy viszont gyűlnek a megbízhatóbb és pontosabb adatok, egyre több helyen tudják figyelembe venni az ismeretlen fertőzések arányát, és a már korrigált értékekkel számolva az látható, hogy a 80 év fölötti lakosságnak a tényeges halálozási rátája fertőzés esetén 9 százalék körül alakul, 70-80 év között pedig 5 százalék körül. Vagyis meredeken megy le, és mondjuk a 40-50 év közötti korosztályban már csak 0,15 százalék, vagyis nem százból egy, hanem ezerből másfél halálozás várható – tette hozzá. Az enyhébb eseteket, ami jellemző a fiatal korosztályra, azt viszont nagyrészt észre sem vesszük.

A kutató arra is kitért, Dél-Korea az egyetlen ország jelen pillanatban, ahol viszonylag nagy járvány volt tapasztalható és a széles körű tesztelésnek köszönhetően láthatóvá vált, hogy mik a valódi fertőzési arányok. Ennek alapján az mondható, hogy, a gyerekeket leszítva,

gyakorlatilag kamasz kortól kezdve a fertőzési arány lényegében minden korosztályban ugyanakkora

volt. Ehhez képest mondjuk az olaszországi, vagy amerikai adatok azt tükrözik: hogy ez nem így van. De ez csalóka, mert a valóságban

sokkal több rejtett fertőzéssel állhatunk szemben

– hangsúlyozta Müller Viktor.

Az, hogy a halálozás aránya az idősek körében, a felnőtt korban az életkorral nő, ez igazából nem annyira meglepő, hiszen egy legyengült állapotban lévő szervezet mindenféle fertőzéssel szemben nehezebben tud védekezni, tette hozzá.

Ami a különleges, hogy a gyerekek ennyire nem érintettek,

hiszen nekik általában ugyanúgy gyengébb az immunrendszerük, mint a felnőtteknek, és ennek ellenére nem érintettek, ellenben egyéb tüdőgyulladást okozózókkal, amik esetükben is komoly kockázatot jelenthetnének.

„Az, hogy náluk ez ennyire nincsen, annak valami különleges oka kell, hogy legyen, amit még nem értünk jól” – fogalmazott az ELTE kutatója.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!