Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelő beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án.
Nyitókép: Szigetváry Zsolt

Bástya elvtárstól a mesevilágig - ellenzéki reakciók az évértékelőre

Az ellenzéki pártok a konkrétumokat hiányolták Orbán Viktor beszédéből.

„Az a kormányfő beszél a bűnözők védelméről, aki önmaga az ügyészségen, a legfőbb ügyészen keresztül védelmezi a bűnelkövetőket. Az a kormányfő beszél munka nélkül szerzett jövedelemről, akinek a környezetében csak olyanokat találunk, akik munka nélkül hatalmas nagy jövedelmeket szereztek” – reagált Tóth Bertalan, az MSZP elnöke.

A szocialisták frakcióvezetője szerint félő, hogy azt a rengeteg forrást, amit az Európai Unió biztosít majd klímavédelemre, Mészáros Lőrinchez fog kerülni.

DK: rémregény

Magyarország az elmúlt 10 évben a lemaradók, a vesztesek közé került – írta közleményében a DK elnöke, Gyurcsány Ferenc.

„Soha a demokratikus Magyarország történetében nem volt olyan megosztott az ország, mint most. Soha nem fordult egymással szembe magyar a magyarral annyira, mint az elmúlt 10 évben. Nemzet és nemzeti kormányzás helyett pártállam és pártlogika diktál.”

Hozzáteszi: semmit nem ér az összeszerelő üzemként létező Magyarország gazdasági növekedése, ha közben a közjó helyett a szűk politikai-gazdasági elitcsoportok érdekét szolgálja a kormány.

„A kormányzati propaganda fénypontjában álló családvédelmi akciótervek ellenére békeidőben még soha nem született olyan kevés gyermek, mint a tavalyi esztendőben. A cinikus nyugdíjpolitika miatt a mai nyugdíjasok egyre rosszabbul élnek a még aktív polgártársaikhoz képest. Magyarország elveszítette barátait az európai népek közösségében, a magyar kormányfő a tiszteletreméltó demokrata helyett a kínos bajkeverő kategóriájába került” – közölte a volt kormányfő.

Párbeszéd: Bástya elvtárs

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, társelnöke szerint Orbán Viktor megfáradt Bástya elvtársat játszott évértékelőjén: a „ha én valamit szeretek magamban, az a szerénység” jegyében beszélt kormánya eredményeiről. Az ellenzéki politikus szerint a kormánynak nincsenek is eredményei, az irredenta, migránsozós, kommunistázós, sorosozós, unió-, bíróikar- és cigányságellenes retorika mögött üresség, szégyen és kudarc bújik meg.

Szabó Tímea hiányolta, hogy az egészségüggyel, az oktatással és a lakhatási válsággal foglalkozott volna a beszéd.

„A kormány klímatervével is probléma van: az, hogy az nem klímaterv. Orbán a klímaválság kapcsán nemhogy válaszokat nem ad, de még a kérdéseket sem érti. És a miniszterelnök valószínűleg azt is elfelejtette, hogy a Fidesz képviselői voltak egyedül azok, akik nemrég nem szavazták meg az Európai Parlamentben az egyszer használatos műanyagok betiltását az Unióban” – közölte.

A Párbeszéd társelnöke szerint Orbán Viktor megoldások helyett ismét milliárdokba kerülő „nemzeti konzultációval” tereli el a figyelmet a lényegről, és hajszolja a magyar embereket egy újabb gyűlöletháborúba.

LMP: mesevilág

Az LMP szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által vasárnap bejelentett klímavédelmi intézkedéseket már régen meg kellett volna tenni, azok nincsenek összhangban a jelenlegi kihívásokkal - mondta Schmuck Erzsébet, a párt társelnöke vasárnap Budapesten, sajtótájékoztatón.

Az ellenzéki politikus a kormányfő évértékelőjére adott reakciójában kiemelte: kizárólag akkor tudnak hinni a kormánynak a környezet- és természetvédelem területén, ha azonnali érdemi változtatásokat hajt végre. Schmuck Erzsébet szerint a kabinetnek elsőként létre kellene hoznia egy klíma- és fenntarthatósági minisztériumot, továbbá a költségvetésben is forrásokat kellene elkülönítenie az ágazatnak.

Kiemelte, az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben nem tett semmit a környezet- és természetvédelem területén, sőt teljesen leépítette annak intézményrendszerét is, kezdve a szaktárca megszüntetésével.

Az LMP politikus szólt arról is, a kormányfő nem veszi figyelembe, hogy a megújuló energiaforrásoké a jövő, amikor az "atomenergia bebetonozásával" akarja csökkenteni az ország szén-dioxid kibocsátását. Megjegyezte továbbá, a karbonsemlegesség eléréséhez nem elég csupán fákat ültetni, hanem erdőket kell létrehozni.

Kendernay János, az LMP másik társelnöke úgy fogalmazott, Orbán Viktor "mesevilágban él", mivel nem látja, hogy az elmúlt évek gazdasági növekedését egyrészt az uniós támogatások, másrészt a külföldön munkát vállaló magyarok hazautalásai alapozták meg. Hangsúlyozta, a kormányfő úgy próbál meg szabadságharcot hirdetni a brüsszeli elittel szemben, hogy annak valójában saját maga is része. Erre utal ugyanis, hogy Magyarország a "nemzetközi ipari lobbi szószólója" lett Brüsszelben, az országban létrejövő nagy beruházások pedig nem a magyar emberek, hanem a multinacionális cégek érdekeit szolgálják - jegyezte meg.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×