eur:
411.23
usd:
392.67
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Márki-Zay Péter (függyetlen) polgármester beszél a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén a városháza dísztermében 2018. március 19-én. Balról Ambrus Norbert, a jogi iroda vezetője.
Nyitókép: Ujvári Sándor

Üzentek a kormánynak az ellenzéki „tízek”

Nagyobb önállóságot követelnek az önkormányzatoknak az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok polgármesterei. Az úgynevezett „tízek” attól tartanak, hogy a településeik a jövőben kevesebb iparűzési adót tudnak beszedni, ezért szeretnék, ha a kormány megkerülésével juthatnának hozzá az uniós forrásokhoz.

Közvetlenül szeretnének pályázni az uniós támogatásokra

az ellenzéki vezetésű városok polgármesterei. Ezt a Dunaújvárosban tartott tanácskozásuk után jelentették be. A településvezetők felszólították a kormányt, hogy tegyék lehetővé ezt. Azt is szeretnék elérni, hogy a kormány az önkormányzatokkal együttműködve, regionális programok keretében, arányosan ossza szét a pénzt.

Az ellenzéki polgármesterek szerint a kormány az iparűzési adó tervezett változtatásával

el akarja lehetetleníteni a nem kormánypárti településeket.

Erről egyikük, Márki-Zay Péter a hivatalos Facebook-oldalára feltöltött videofelvételen beszélt.

„Számunkra ez egy nagyon helyzet, de a 2022-es rendszerváltást éppenséggel lehet, hogy elősegíti, mert, hogy ha a települések lakossága rájön, hogy azért nincs tömegközlekedés, vagy megfelelő tömegközlekedés, mert a kormány ezt a pénzt elveszi a településektől, ahogy elvette az iskolákat, a kórházakat és sok-sok minden mást, legújabban az építéshatóságot, akkor jogos fölháborodásukban majd ők is egy szebb, igazságosabb, Orbán utáni Magyarországra fognak szavazni 2022-ben” – fogalmazott a hódmezővásárhelyi polgármester.

Az InfoRádió úgy tudja, hogy a „tízek” dunaújvárosi tanácskozásán felvetődött egy ellenzéki MTI létrehozásának ötlete is. Márki-Zay Péter később a Népszavának azt mondta, hogy ezt az ellenzéki városok és a budapesti kerületek médiumai alkotnák, akik valamilyen formában megosztanák egymással az anyagaikat.

Az úgynevezett „tízek” tavaly decemberben alakult Botka László szegedi, Csőzik László érdi, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi, Péterffy Attila pécsi, Nemény András szombathelyi, Szücsné Posztovics Ilona tatabányai, Fekete Zsolt salgótarjáni, Mirkóczki Ádám egri, Veres Pál miskolci és Pintér Tamás dunaújvárosi polgármester részvételével. Az általuk vezetett megyei jogú városokban hozzávetőleg 850 ezren laknak, vagyis 12 magyarból 1 ezeken az ellenzéki településeken él.

A Fidesz és a kormány nem reagált a „tízek” közleményére.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 22. 04:15
×
×
×
×