eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Székely Bálon a Pesti Vigadóban 2020. február 15-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Nagy a bizonytalanság az iparűzési adó csökkentési tervek körül

Az országosan évi mintegy 800 milliárd forintnyi települési bevételt jelentő iparűzési adó esetleges csökkentésével kapcsolatos terveket elképzelhető, hogy mégsem vezeti be a kormány. Lapértesülés szerint elsöpörheti a települések tiltakozása.

Bár Varga Mihály pénzügyminiszter február elején a Versenyképességi Tanács ülését követően még azt mondta, hogy várhatóan az év második felében már be is vezetik az iparűzési adóval kapcsolatos enyhítéseket, kedvezményeket, mostanra a Népszava kormánypárti forrásokból származó értesülései szerint eltűnt a kezdeti lendület, és lehet, hogy a kormány mégsem vezeti be a gazdaságélénkítőnek szánt intézkedéseket.

Az önkormányzati bevételeket rendesen visszavágó adócsökkentés még fideszes oldalról is éles nyilvános kritikákat kapott. A legnagyobb nyilvánosságot Cser-Palkovics András székesfehérvári polgármester Facebookon közzétett szavai kapták: többek között arról beszélt, hogy a városának 20 milliárd forintot jelent az iparűzési adó, amiből a városi intézmények és a kultúra mellett a helyi kkv-kat segítő adókedvezményeket finanszírozzák.

A Népszavának egy kormánypárti vezető egyenesen „csak egy kiszivárgott tervezetnek” nevezte a pénzügyminiszter által bejelentett intézkedéseket, amikről „semmilyen komolyabb egyeztetés nem volt még, a kormány pedig biztosan nem tárgyalta eddig”. A lapnak egy korábbi államtitkár úgy nyilatkozott, szerinte nem lesz semmi az adócsökkentésből, igaz, egy másik vezető fideszes szerint egyelőre nincs végleges döntés az ügyben.

A három javaslat közül az adófeltöltési kötelezettség eltörlésének bevezetésére van a legnagyobb esély, bár ez is egyszeri mintegy 80-100 milliárd forintos bevételkiesést jelent az önkormányzatok számára 2021-ben, ami az éves bevételek nyolcada. Ezt az elképzelés szerint elég lenne a következő év május 31-ig teljesíteni. Viszont már ez is komoly nehézségeket okozhat az egyébként is feszített költségvetés mellett működő önkormányzatok számára.

A lap szerint voltak már előjelei, hogy a kormány esetleg visszavonulót fúj: Varga Mihály néhány napja az mfor.hu-nak adott interjúban maga is pedzegette, hogy esetleg nem lesz a hipa-csökkentésből semmi. László Csaba a KPMG igazgatója, volt pénzügyminiszter a Magyar Narancsban megjelent cikkében a vállalkozók legjobban utálta adójának nevezte a hipát, ugyanis az nem a nyereséget, hanem a hozzáadott értéket (módosított bevételt) adóztatja. A cégek életét az is nehezíti, hogy akár 50-100 önkormányzat között kell megosztaniuk a hipát, ezért legalább annak beszedést érdemes lenne (újra) központosítani – vélekedett László Csaba.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×