Infostart.hu
eur:
385.97
usd:
331.33
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: Pixabay

Több határátkelőt is átalakítanak

Javában zajlik a határépületek eltüntetése vagy újrahasznosítása több helyen is.

Hegyeshalmon jó pár éve már az önkormányzat a nagyhatár üzemeltetője, és bérbe ad egyes részeket. A nagy átkelő akadálymentesítésére jövő januárra tanulmányterv készül - elbonthatják, helyén pihenőhelyet alakítanak ki. "A tulajdonjog átkerülhet a Magyar Közúthoz, ők pedig eldöntik, maguk üzemeltetik tovább vagy erre szerződést kötnek az önkormányzatunkkal" - mondta a kisalfold.hu-nak Szőke László polgármester.

Ugyanez a sors várhat a kishatárra is, ahol jelenleg az önkormányzat bérli a területet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-től, és kiadta a területek egy részét vállalkozóknak, akik benzinkútként, pénzváltóként vagy épp élelmiszerüzletként hasznosítják azt, és vannak, akik reklámfelületként bérlik a falakat.

Vámosszabadiban megakadt a határátkelő épületének hasznosítására kiírt pályázat, mert a vagyonkezelő nem szeretne költeni a rossz állapotban lévő ingatlanra (csak a legszükségesebb karbantartásra). A végleges megoldás Ambrus Gellért polgármester szerint a 14-es út kétsávosítása lehet, ekkor már valószínűleg nem lehet elodázni a bontását.

Rajkán különösen rossz állapotban van a kishatár épülete, egy funkcióját vesztett, szétlopott, szétvert romhalmaz, amit a Nemzeti Vagyonkezelő mégsem bont el. Pozsony pedig a rajta futó út felújítását sürgetné. Kiss Vince polgármester elmondta: jövőre elbonthatják a létesítményt, rekultiválhatják a területet, mert kormányhatározat született arról, hogy átadják azt a Magyar Közútnak.

A rajkai nagyátkelő sorsára az M15-ös autóút sztrádáva bővítése lesz hatással, addig a gazdasági hasznosításáról nem tárgyal a vagyonke­zelő. A polgármester közölte: az akadálymentesítés jól halad, akár már decemberben ideglenesen forgalomba helyezhetik ezt a sztrádaszakaszt.

Rajka, 2018. február 8.
Pántya József, a beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. útfejlesztési igazgatója beszédet mond az M15-ös autóút Rajka és Hegyeshalom közötti szakasza fejlesztésének alapkőletételén 2018. február 8-án. Mellette Kiss Vince, Rajka polgármestere (független), Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja (b-j). Az autóutat az M1-es autópálya és a magyar-szlovák határ között tizennégy és fél kilométer hosszan, 19,3,5 milliárd forint európai uniós és hazai költségvetési forrásból kétszer kétsávosra bővítik 2020 tavaszára.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Pántya József, a beruházó Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. útfejlesztési igazgatója beszédet mond az M15-ös autóút Rajka és Hegyeshalom közötti szakasza fejlesztésének alapkőletételén 2018. február 8-án. Mellette Kiss Vince, Rajka polgármestere (független), Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője és Széles Sándor, Győr-Moson-Sopron megye kormánymegbízottja (b-j). Az autóutat az M1-es autópálya és a magyar-szlovák határ között tizennégy és fél kilométer hosszan, 19,3,5 milliárd forint európai uniós és hazai költségvetési forrásból kétszer kétsávosra bővítik 2020 tavaszára. MTI Fotó: Krizsán Csaba

Kópházán az önkormányzat bérli a határátkelő épületét, s továbbadja bérleménybe. „Ott most pénzváltó, dohánybolt és étterem működik” – tudta meg a Kisalföld Grubits Ferenc polgármestertől.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×