Elsősorban európai, azon belül is német hadiipari beszerzései vannak a Magyar Honvédségnek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

"Nehézfegyverzet tekintetében megint Európánál maradtunk, amiért sokszor ér bennünket támadás" – fogalmazott –, hogy azon kívül is vannak országok, amelyek a legjobb technikai eszközöket, a csúcstechnológiát tudják biztosítani, de Magyarország elkötelezett az európai ügy iránt, az együttműködés vonatkozásában is. A harckocsik és önjáró lövegek beszerzése német technikai eszközökre épül, míg a páncéltörők beszerzése Svédországból történt meg. A repülők, valamint a rakétatechnikai eszközök piackutatása még folyamatban van, de a fő együttműködési partner valóban Németország, tette hozzá a tárcavezető.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, ahhoz, hogy a magyar honvédelem meghatározó erő legyen a NATO keretein belül,

fejleszteni kell a nehézképességeket.

"A haderőfejlesztési program pont erre épül, és a NATO is azt mondja, hogy kell egy ilyen képesség. Azonban nekünk nem azt kell elsősorban teljesítenünk, amit a NATO mond, hanem a saját képességet kell megteremteni, ezt mondja ki a Washingtoni Szerződés 3. cikke is – szögezte le Benkő Tibor. […] Ezért tűzte ki célul a kormány, hogy Magyarországnak ebben a térségben meghatározó katonai erőként kell megjelennie. Ahhoz pedig, hogy meghatározóak legyünk, kellenek a nehézképességek. Tehát ez így esik egybe, a NATO általi igények és az ország érdekében létrehozandó képességek" – hangsúlyozta.

Nincsenek könnyű helyzetben

Benkő Tibor arról is beszélt az Arénában, hogy a Magyar Honvédség nincs könnyű helyzetben a lehetséges katonajelöltek miatt, miután komoly egészségi és fizikai hiányosságokkal rendelkeznek. Szerinte jelenleg egyébként

7-8 ezer katonára lenne szükségük.

"Amikor az ország gazdasági helyzete erősödik, amikor a foglalkoztatottak száma nő, akkor azért nehéz találni olyan embereket, akik egy nehezebb, nagyobb követelményt támasztó munkahely irányába indulnának el. Akik pedig elindulnak, sajnos közöttük nagyon sokan vannak, hogy bár az akarat, a felkészültség megvan, de az egészségi állapot, vagy a fizikai alkalmasság sajnos nincs meg hozzá. Sok-sok rostán kell keresztül mennie egy fiatalnak, hogy alkalmas legyen katonának – ismertette. – A 10 éves fejlesztési terv közben azt határozza meg, arról döntöttünk és az országgyűlési határozat értelmében is azt lehet mondani: kellene még legalább 7-8 ezer katona."

A tárcavezető kiemelte, hogy

a szükséges források adottak egy színvonalas haderő fenntartásához.

"Egy korszerű, modern, humánpolitika által kifejlesztett és támogatott életpályamodellt tudtunk felállítani. Nagyon fontos, hogy ez az életpálya nem néhány évre, hanem egy katonai szolgálati időre szól, amely többek között magában foglalja a felkészültség, képzettség, az alkalmasság, a beosztáshoz kötendő illetményrendszert. A fizetések pedig, ahogyan az országban is emelkednek, a katonáknál is" – húzta alá.

Benkő Tibor részletesen kitért a kiskunfélegyházi fegyvergyár működésére is: "Megkezdtük ezen fegyvereknek a rendszerbe állítását, nyilvánvalóan eddig a legtöbbet a Magyar Honvédség vett át, és már több mint 10 ezer fegyvert kiosztottunk a katonáknak – emelte ki. – De önmagában a fegyvergyártás nem elégséges, hiszen a fegyverhez kell lőszer, a lőszerhez pedig lőpor, tehát haladunk tovább a hazai hadiipar fejlesztésben. De

nagyon jók ezek az eszközök, és a Magyar Honvédség katonáinak az ellátása megkezdődött velük

– ismételte meg –, mind géppisztoly, mind gépkarabély vonatkozásában."