Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Karácsony: közvetlen uniós forrásokból kell fejleszteni a budapesti egészségügyi ellátást

Közvetlen európai uniós forrásokat kell találni a budapesti egészségügyi ellátás fejlesztésére - mondta Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt egy szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

A politikus közölte, az önkormányzati feladatelvonások a forráskivonás előszobái voltak, ez történt ugyanis az oktatással és az egészségüggyel is.

Az egészségügyben különösen drámai a helyzet, mivel a 75 évnél fiatalabb lakosság esetében 10 halálesetből nyolc megelőzhető lenne jobb egészségügyi ellátással - fejtette ki.

Karácsony Gergely szerint a kórházak még rosszabb állapotban vannak, mióta a kormány elvette azokat a fővárostól. Példaként említette a Kútvölgyi Kórházat, amely szerinte világos bizonyíték arra, hogy rossz kezekben van az egészségügy és az ország.

Kiemelte, a legkevesebb demagógia sincs abban a követelésében, hogy stadionok helyett kórházakat követelnek. "Kinyílik a bicska a zsebünkbe, ha összehasonlítjuk", a kormány az elmúlt időszakban mennyi pénzt költött Budapesten sportberuházásokra és egészségügyre - mondta.

A jelölt szerint a főpolgármesternek lenne vétójoga, Tarlós István szóba hozhatta volna, hogy a kórházak rossz kezekben lesznek az államnál. Kijelentette, megválasztása esetén a főpolgármester vétójogát fogja használni, hogy világossá tegye a kormánynak, melyek azok a beruházások, amelyeket nem kérnek a budapestiek.

Karácsony Gergely kitért arra is, igazságtalannak tartanák, ha az unió "Magyarország kormányzásának összes kárát a budapestiekkel és a magyar polgárokkal" fizettetné meg.

"Ha úgy érzik, hogy a magyar kormány nem nyújt kellő garanciákat a korrupció elleni fellépésre, a jogállamiság tiszteletére, akkor ne Magyarországot büntessék, hanem büntessék a kormányt" - mondta, majd hozzátette, azt szeretnék az Európai Unió közvetlenül finanszírozza a fontos beruházásokat, köztük az "egészségügy talpra állítását".

Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője, a testület alelnöke elmondta, azért dolgoznak, hogy a jövőben ne a magyar kormány döntsön arról, hogy hova jutnak az uniós fejlesztési pénzek, hiszen annak korrupció a vége.

Ebben az új rendszerben önkormányzatok, oktatási intézmények, civil szervezetek, kutatóintézetek közvetlenül az Európai Uniónál pályázhatnának a fejlesztési támogatásokra - fejtette ki.

Élő Norbert, a XII. kerület közös ellenzéki polgármesterjelöltje úgy fogalmazott, nem kérnek a kormány "könyöradományából", helyette közvetlen uniós pénzből tervezik felújítani a kútvölgyi úti szakrendelőt. Hangsúlyozta továbbá, szintén uniós pénzből építenének egy új idősek otthonát a kerületben, a jelenlegi tervek szerint a csillebérci gyermektábor egy részét felhasználva erre a célra.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke arra hívta fel a figyelmet, miközben az unióban arányaiban a magyar költségvetés fordítja az egyik legkisebb összeget egészségügyre, addig a magyaroknak kell a legtöbbet fizetniük saját zsebükből az egészségükért. Kiemelte továbbá, a Párbeszéd újra benyújtja azt a módosító javaslatát, amely 50 százalékos béremelést biztosítana az egészségügyi dolgozóknak.

Kerpel-Fronius Gábor, a Momentum korábbi főpolgármester-jelöltje szerint az ellenzék október 13-át követően bebizonyíthatja, az önkormányzatokban képes hatékonyabban, a polgárokkal jobban együttműködve kormányozni.

Karácsony Gergely kérdésre válaszolva elmondta, nem igaz a Fidesz azon napközben megfogalmazott állítása, hogy polgármestersége alatt Zugló uniós fejlesztésektől esett volna el. Kiemelte, a XIV. kerület mintegy 3 milliárd forint uniós forrást használt fel a most véget érő önkormányzati ciklusban, nagyságrendekkel többet, mint Papcsák Ferenc korábbi fideszes polgármester idején.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×