Infostart.hu
eur:
366.28
usd:
327.62
bux:
141383.3
2026. október 7. szerda Amália
Hiller István, az MSZP választmányi elnöke, megválasztott parlamenti képviselő megérkezik az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalásra az Országház Apponyi Albert terméhez 2018. április 25-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Napirend előtt az MTA-t érintő törvényjavaslatról

Az MTA átalakításával összefüggő törvénytervezetről kérdezte a korábbi szocialista oktatási miniszter az illetékes államtitkárt az Országgyűlésben.Cseresnyés Péter szerint az átalakítás nem államosítást jelent, hiszen a kutatóhálózat jelenleg is állami kézben van és működését a központi költségvetés finanszírozza.

Az Országgyűlés alelnöke a kormány által beterjesztett, a Magyar Tudományos Akadémiát érintő törvényjavaslatot bírálta. Mint mondta: a kutatóhálózatot elveszik az MTA-tól, megszüntetik az akadémia alapfinanszírozását és megfosztják vagyonától. Hiller István szerint a javaslat nem az ország érdekét szolgálja.

"A Magyar Tudományos Akadémia nem a kormányé, alapítása óta soha egyetlen kormányé sem volt.

A Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi István-i értelemben vett közvagyon, a nemzeti identitásunk egyik nagyon fontos pillére. Az az elképzelés, hogy a kutatás, az oktatás, az innováció színvonalát kívánják emelni, ha nem politikai állításnak gondolják, akkor tartalmi alátámasztást igényel." - fogalmazott Hiller István.

A szocialista politikus kijelentette: itt a kutatás szabadságáról van szó. Aki a törvény ellen van, az a kutatás szabadsága mellett van.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, az akadémia, mint a magyar tudomány autonóm köztestülete, a magyar alkotmányosság alapvető jellegzetessége marad. Cseresnyés Péter szerint az átalakítás nem államosítást jelent, hiszen a kutatóhálózat jelenleg is állami kézben van és működését a központi költségvetés finanszírozza.

"A kormány nem kevesebb, hanem több kutatást szeretne, azért erősíti a kutatóhálózatot, több pénzt is szán a kutatásra"

- fogalmazott az államtitkár hangsúlyozta: a cél az, hogy a hazai tudományos kutatásokra fordított milliárdok ne kézzelfogható eredmény nélkül tűnjenek el, hanem a magyar gazdaságot érdemben szolgáló szabadalmakban, találmányokban is hasznosuljanak.

A parlamenti államtitkár közölte: az Európai Bizottság is megerősítette, hogy a magyar tudományosság rendszere komoly kihívásokkal küszködik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Három éve történt a gázai vérfürdő – Szakértő: noha most csend van, nincs, ami feloldja a konfliktust

Három éve, 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet támadásának több mint ezer áldozata volt Izraelben. A tragikus történések harmadik évfordulóján Csepregi Zsolt Izrael-szakértő elemezte a támadás napját, és hogy ma milyen viszonyban vannak a felek. Szintén az InfoRádióban egy Izraelben élő magyar állampolgár is felidézte, mi történt aznap.
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×